Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911 / 2. szám - A hágai váltójogi államértekezlet
A HÁGAI VÁLTÓJOGI ÁLLAM ÉRTEKEZLET. 1 \J tői megállapíthatnak, már magában az egységes törvény ama szövegében fogják-e keresztülvinni, a melyet saját törvényhozásuk elé terjesztenek, vagy pedig az egységes törvényt változatlanul fogják-e kihirdetni és az eltéréseket külön törvénybe foglalják. Bernaert belga kiküldött az államértekezleten felvetette ezt a kérdést; egyesek attól tartanak, hogy félreértésre adhat okot, ha a törvényhozás változatlanul hirdetné ki az egységes törvényt, melynek pl. 1. czikke a váltó-elnevezést, mint lényeges kelléket tartalmazza, egyúttal pedig az egyidejűleg alkotandó külön nemzeti törvényben az egyezmény 2. czikkében foglalt fenntartás alapján azt mondaná ki, hogy a váltó akkor is érvénves, ha nem tartalmazza ugyan a váltó-elnevezést, de kifejezetten rendeletre szól. Ezt a kérdést azonban az értekezlet nem oldotta meg és az egyezmény 20. czikkében csak arra kivánja a szerződő államokat kötelezni, hogy az egységes törvény czikkeinek sorrendjét és — a mennyire lehetséges — számozását ne változtassák meg e módositások vagy hozzáadások következtében. Nem kötelezi az egyezmény 1. czikke az államokat arra sem, hogy az egységes törvényt az eredeti szövegben léptessék életbe, hanem feljogosítja őket, hogy azt nemzeti nyelvükön léptethetik életbe. Miután ilyen esetben természetesen az illető államban a nemzeti nyelven közzétett szöveg lesz a biróságokra kötelező és nincs hatóság, a mely a fordítás hűségét ellenőrizhetné, az egyezményt aláiró vagy csatlakozó államok jóindulata egyedüli biztositéka annak, hogy az egységes törvény a forditás. valamint a módositások és kiegészítések keresztülvitele alatt nem fog változni. Mindez folyománya annak, hogy ezek a tervezetek oly helyzettel állanak szemben, a minő a nemzetközi jog történetében eddig talán még nem fordult elő. Ez az egyezmény ugyanis nemcsak nemzetközi jogviszonyokat fog szabályozni, hanem világjogot igyekszik létrehozni, a mely a tisztán belföldi jogviszonyokat is szabályozza. Szóba került ugyan az államértekezleten, hogy nem volna-e czélszerübb, ha az államértekezlet