Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - Biztonsági rendszabályok. 2. r

BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK. IO<5 A Carolina szerint tehát ilyen intézkedést nem csupán a büntetéshez csatolva, hanem büntetendő cselekmény nélkül is lehetett tenni, a mikor az illető veszélyessége bizonyítható volt. Az egyéni szabadság szempontját ez a törvény annyiban hangsúlyozta, hogy az ilyen büntetést a «Schöffen-biróság» nem állapithatja meg könnyelműen vagy alapos gyanú nélkül, hanem csak «a jogtudósok tanácsának kikérése után», tehát valamely jogi kar véleménye alapján. Jellemző azonban az az alapgondolat, hogyha az ilyen egyén szabadságából az összességre veszély háramolnék, az ellene elrendelt határozatlan tartamú letartóztatás nem egyéb, mint az angol törvényben keresztülvitt, a legújabb tervezetekben is megtalálható biztonsági fogság. Ugyanezt a gondolatot a német bírósági gyakorlat a későbbi századokban, különösen a XVIII. században egész következetesen keresztülvitte.* Nevezetesen, ha a közveszélyes egyén vagy hozzátartozói nem tudtak biztosítékot adni, akkor a közveszélyest valamely dologhá-ban határozatlan tartamban fogva tartották. Ezt az intézkedést az irodalom «az összesség biztosítása') czim alatt jelölte meg. A biztosító intézkedést rendszerint a biróság, kivételesen a közigazgatási hatóság alkalmazta. Mária Terézia Btk.-e \Theréziana I. 4. C. 12. §.), valamint a II. Frigyes-féle porosz Allgemeines Landrecht (II. rész 20. czim, 1024. és 1160. §§.) szintén ismerték a közveszélyeseknek határozatlan tartamú elitéltetését és egy 1799 február 2ö-án kelt porosz rendelet részletesen szabályozta is ez intézmény végrehajtását. Már 180i-ben, tehát 109 év előtt Klein (a kit nem kisebb szakférfi, mint Liszt, a XVIII. század egyik legnagyobb criminalpolitikusa gyanánt magasztalj, kifejtette, hogy mig a büntetés a jogrend védelmére szolgál és a bűncselekmény súlyosságával * L. Klein: Merkwürdige Rechtssprüche der Halleischen Juristenfacultát, v. Lis^t Aufsáfze, II. 149., Len\ 270. és köv.