Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A jog alkalmazásáról. 1. r

98 Dí SOMLÓ BÓDOG tekintettel vagyunk, szűkebb vagy tágabb keretben vehetők figyelembe. Azaz tekintettel lehetünk egy concret állam egészen speciális viszonyaira, avagy esetleg egy egész kultúrkört tarthatunk szem előtt, a melyen belül a szóbanforgó körülmények esetleg nem tüntetnek fel nagyon jelentékeny külömbségeket. 2. Másfelől fölvethetjük az itt tárgyalt kérdést de lege lala is, a mikor is igy fog az hangzani: Miként kell a jogot alkalmazónak a jogalkalmazásnál egy adoti positiv jog szerint eljárnia? Kérdésünknek ebben az értelemben való föltevése tehát csakis egy adott positiv jogra való tekintettel lehetséges; s igy megoldása mindig annak a positiv jognak megjelölését tételezi fel, a melynek keretében ezt a viszonyt kutatni akarjuk. Ter mészetes dolog, hogy ez a positiv jog lehet egy a jelenben már nem érvényes jog is, a mikor is kérdésünk jogtörténelmi kérdéssé lesz. Több különböző positiv jogot is alapul vehetünk és megvizsgálhatjuk, hogy mennyiben egyeznek meg és menynyiben térnek el e tekintetben. Ebben az esetben összehasonlító jogtudományi kutatással lesz dolgunk, a mely épen ugy miként a jogtörténelmi is, minden nehézség nélkül sorakozik a dc lege lata szempontja alá. 3. Kérdésünknek egy harmadik értelemben való föltevése végül akként volna lehetséges, ha valaki nem akarna figyelemmel lenni sem egy adott körülmények között alkotandó, sem egy bárhol is fennálló jogra, hanem inkább minden képzelhető Jogalkalmazónak minden képzelhető joghoz való viszonyát akarná megállapítani. A kérdésnek ilyetén föltevésénél tehát egyfelől el kellene tekintenünk a «jog» és a «jogalkalmazó*) fogalmainak mindennemű speciális positiv jogi tartalmától, másrészt nem is láthatnánk azokban de lege ferenda felállított fogalmakat és igy az e harmadik értelemben feltett kérdés megoldásának egyesegyedül a <(jog» és a «jogalkalmazás" fogalmaiból kellene adódnia. Kérdésünk föltevésének ezt a három értelmét rövidség