Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910 / 1. szám - Az 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. 1. r.
7° KÜLFÖLDI JOGÉLET. bízást von Hye büntetőtörvény-javaslat készítésére. A javaslat, mely az érvényben levő osztrák büntetőjogra támaszkodik, 1863-ban elkészül és némi átdolgozás után 1867-ben az alsóház elé terjesztetik. A második javaslat Gtaser igazságügyminiszter nevéhez fűződik. E javaslat, mely sokat merit az 1871-iki német birodalmi büntetőtörvénykönyvből s hazai büntetőtörvénykönyvünk javaslatának szerzője részéről is figyelembe vétetett, 1874-ben tétetett le az alsóház asztalára, de épugy nem emelkedett törvény erejére, mint közvetlen elődje és követői, azaz: az 1881-ki von Pra\ák-fé\e és Schönborn gróf igazságügyminiszternek 1889-iki és 1891-iki javaslatai. Az utóbbinak általános részét, sőt a különcs résznek hat fejezetét az alsóház már le is tárgyalta, midőn 189^-ben az uj igazságügyminiszter, Gleispach gróf, a javaslatot visszavonta. 1897-től kezdve uj alapokra helyezi a reform-munkálatot von Ruber igazságügyminiszter s a javaslat készítésével megbizott bizottságba Lammasch és Slooss egyetemi tanárokat, valamint Hoegel bécsi főügyészt is behívja. A javaslat !902-ik év őszén elkészül, majd von Ruber, von Koerber és dr. Klein igazságügyminiszterek utasításai szerint némi módosulást szenved s 1906-ban több elméleti és gyakorlati szakférfinak véleményezés végett kiadatik. 1907-ben dr. Klein igazságügyminiszter szaktanácskozmány elé terjeszti az anyagot, majd szűkebb bizottságok tárgyalják azt le ; a két évig tartó szakadatlan munka, melyben a vezérszerepet Lammasch, Gleispach. Len\, Schober és Vittroelli viszik, s mely az uj igazságügyminiszter: von Hochenburger alatt is tovább folyik, 1909. év nyarán befejezést nyert s eredménye az 1909. évi szeptember havában kiadott Vorentwurf, mely felöleli az egész anyagi büntetőjogot. E munkálatot kiegészíti az életbeléptetési törvény tervezete. I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS HATÁROZATOK. I. czim. A bűnösség. /. Fejedet. Bevehető határosatok. Az 1. §. a nullum erimen sine lege elvet irja a javaslat homlokzatára. Jellemző, hogy ez elv kifejezésénél a súlypont a cselekményről az elkövetőre helyezkedik át. «A bíróság csak a^t büntetheti, ki valamely törvény által büntetéssel fenyegetett cselekményt követ el.» A 2. §. a franczia-német rendszer elfogadásával a büntetendő cselekményeket három csoportra osztja. Megkülönbözteti a büntettet (Verbrechen), vétséget (Vergehen) és kihágást (Übertretung). A törvényi minősítés alapjául tehát, nem mint nálunk a bíróság által kiszabott büntetés, hanem a törvény által fenyegetett büntetés szolgál. A halállal vagy börtönnel fenyegetett cselekmény: bűntett, a fogházzal, hat hónapot meghaladó elzárással vagy kétezer koronát meghaladó pénzbüntetéssel fenyegetett cselekmény :