Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1909-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. 67 ben azonban helyesen történt utalás arra, hogy a pusztán személyes közreműködés nem vonható végrehajtás alá, továbbá, hogy a kereskedelmi törvény szerint az alaptökének a vállalat egész tartama alatt kell meglennie, a mi az egyénileg meghatározott személyek közreműködésénél már •elvileg is ki van zárva.1 Régi vita, hogy vajon alkalmazhatók-e a részvénytársaság megalakulásának szabályai az alaptöke fölemelésének esetére. A Curia 126/1909. számú határozata (K. J. 267.) tagadólag dönti el ezt a kérdést, kijelentvén, hogy a K. T. 154. §-a (két hó alatti alakuló közgyűlés tartása, alaptöke biztosítása) csakis a részvénytársaság megalakulásának biztosítását czélozza. A közgyűlés jogkörét1 a Curia 1909 június 5-iki 239/909. számú határozatában (H. D. III. 129.) helyesen ugy irja körül, hogy a többségnek jogában áll az igazgatóságot valaminek tevésére vagy abbanhagyására esetről-esetre utasítani, annak hatáskörét korlátolni, egyes ügyek elintézését vagy cselekmények végrehajtását a társaság szervein kívül álló tagokra is bízni. Eszerint tehát nem támadható meg az a közgyűlési határozat, mely a rendkívüli közgyűlés összehívását, illetőleg a meghívó közzétételét a közgyűlés elnökére és jegyzőjére bízta. A közgyűlési határozat megtámadásának azonban helyt adott a Curia, midőn a közgyűlésen a többség erőszakos fellépése és fenyegető magatartása miatt a kisebbséget képviselő részvényesek a jogtalan megfélemlítés hatása alatt a közgyűlés befejezése előtt eltávoztak. Megsemmisítendőnek tartja a Curia az ily közgyűlésen hozott határozatot akkor is, ha kimutathatólag az eltávozott tagok szavazata sem befolyásolta volna a határozathozatalt, mert a határozat hozatalánál esetleg egyetlen tag felszólalása is döntő befolyással bírhatott volna (H. D. III. 159. 536/908.). A német jogirodalomban felmerült és nálunk is pártolt 3 azt az elvet is acceptálta a Curia 136909. (K.. J. 251.), hogy a később részvényt szerzett részvényes a tu'ajdonszerzése előtti időben hozott közgyűlési határozatot jogelődje jogán meg nem támadhatja. A helyes mérlegkészítés szabályainak magyarázatakép a Curia kijelenti, hogy ha az alapszabály szerint az értékveszteség az arra szolgáló tartalékalapból fedezendő, akkor az értékpapírokban beállott veszteség nem irható az évi jövedelem terhére és hogy a nyereségáthozat nem oly jövedelem, melyből az igazgatóságnak tantiéme jár (H. D. III. 125. C. 129909.). Az igazgatóság és felügyelőbizoltsági tagok felelősségét két irányban irja körül a Curia 421/1908. számú határozata (H. D. III. 18.). Positive, a mennyiben kijelenti, hogy a hitelező kártérítési igénye a felmentvény megadásától független. Negatíve, a mennyiben kimondja, hogy az igazgatók a 1 Jogállam VIII. k. 680. 1. és Jogtudományi Közlöny 1909. évf. 49. sz. 2 Nagy F. 88. §. 1. jegyzet. 3 Engel Aurél: A részvénytársasági közgyűlési határozatoknak megtámadása. 1904. Í*