Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1909-ben

68 BÍRÓI GYAKORLAT. vezérigazgató üzelmeiért nem tartoznak, helyt állni, ha ezekre hamis könyvelés folytán a könyvek, alapján rá nem jöhettek. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottsági tagok a hamisított könyveknek, és leltáraknak megfelelő mérleget aláírták. Ha azonban nem a hitelező vonja felelősségre a részvénytársaságot, akkor a Curia szerint1 a felmentvény nem csak a számadások és a mérleg számszerű helyességére, hanem az üzletvitel helyességére is kiterjed. A felmentés megadása tehát egyenlő hatályú az ügyviteli hiba következményének elengedésével; azonban ez az elengedés is megdönthető, ha tévedés vagy megtévesztés folytán keletkezett. így magyarázza a Curia azt a felmentvényt is, mely a «fenntartandók fenntartásával*) adatott meg (K. J. 50. C. 4 jó/1908.). A részvénytársasági igazgató képviseleteti jogának meghatározásánál a Curia abból indul ki, hogy rendszerint a képviseletre jogosított egyének külön tett nyilatkozatai a társaságot kötelezik és sem az igazgatósági határozat, sem pedig az együttes eljárás nem szükséges ahhoz, hogy a társaság harmadik személyek irányában kötelezettséget vállaljon (H. D. III. 17. C. 501/908.). De nem is korlátozható ez az igazgatói hatáskör meghatalmazottak kirendelése által oly módon, hogy az alapszabályszerü czégjegyzés csakis ezek hozzájárulása esetében állana elő.2 Az igazgatói hatáskör megvonása tehát sem ily módon, sem pedig egyes igazgatósági tagok alapszabály által való kizárása utján nem történhetik (H. D. III. 128. bpesti tábla 922/909.). Irodalmi controversiára adtak okot a Curiának a vezérigazgató jogállására vonatkozó kijelentései.3 A tényállás, melynek alapján a vitás kérdés felmerült az volt, hogy a részvénytársaság képviseletében az együttes czégjegyzés volt kikötve, a concret esetben pedig az ügyleti nyilatkozatot a kirendelt ügyvezető-igazgató tette, a ki általános kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő és ha ilyen gyanánt kirendeltetett, jogköre az üzlet folytatására rendszerint járó ügyletekre kiterjed.4 Ilyennek tekintette a Curia e concret üzlethez tartozó adásvételi ügyleteket, valamint a tőzsdebirósági illetékesség kikötését is (H. D. 164. és 172, C. 246 909. és 725/909). A Curia ez állásfoglalásával szemben utalás történt arra, hogy ilyeténképen az ügyvezető igazgató nagyobb hatáskörrel birna, mint az igazgatóság tagja, mely utóbbi az adott esetben csak más igazgatósági taggal vagy tagokkal együtt kötelezhetné a társaságot. Ebben tényleg van anomália, amint erre König rámutatott és még nagyobb az ellenmondás, ha a czégvezető hatáskörére vagyunk tekintettel, a kit még a concret üzletkör sem korlátoz. Mégis helyeselnünk kell a Curia döntését mert törvényünk 1 V. ö. Nagy F. 94. §. 1. jegyzetlel. 2 V. ö. Nagy F. 92. g. IP. jegyzetét. 5 L. König Vilmos, Jogt. Közi. 1909. évf. 46. füzet és Östemichcr Ü. L. 1909. 4 Nagy F. 95. §. 2. jegyzet.