Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. IX. fejezet. 47. r.

02 BÍRÓI GYAKORLAT. más hatóság értendő, mely az előzetes kérdés elintézésére hivatva van. Bíróságnál pedig a polgári bíróság ép ugy, mint a büntető biróság. C) Az előzetes kérdésnek fennforgását az összes esetekben a biróság állapítja meg. Kivételesen az előzetes kérdés fennforgása magában a törvényben nyert megállapítást. így p. o. a btkv. 246. §-ában (házasságtörés) előzetes kérdésnél megállapítja azt, hogy a feljelentett házasságtörés miatt házasságfelbontás vagy az elválás jogerejü ítélet által kimondatott. A 255. §. azt, hogy a megkötött házasság a feljelentett megtévesztés miatt felbontatott vagy semmisnek nyilváníttatott. Előzetes kérdésekkel találkozunk a btkv. 227. és 228. §-ai (hamis vád) a btkv. 260. §-ába ütköző rágalmazás esetében. DJ A bírósági gyakorlatból: a) C. 1892 febr. 24.,1 polgári perben tett hamis tanuzás esetében (bikv. 215. §.) a polgári pert előzetes kérdésnek jelentette ki, mert ennek a bűntettnek lényeges elemét az képezi, hogy a tanúvallomás a per lényeges körülményeire vonatkozik, ez pedig jelen esetben csak a polgári per befejezése után volna esetleg megállapítható. b) C. 1890 jan. 28-án 2 eldöntött esetben az első biróság a bűnvádi eljárást — egyéb indokokon felül — elévülés alapján is szüntette meg, azért, «mert a polgári perben 1883. évi jan. hó 12-én letett, de csak 1888. évi decz. hó 17-én panaszolt tanúvallomások büntethetősége már elévült». A budapesti kir. ítélőtábla az elévülésre fektetett indokot mellőzte, a kir. Curia által magáévá tett abból az indokból, hogy az elévülési idő nem a vallomás tételével, illetve a vallomásnak esküvel lett megerősítésével, hanem az illető polgári ügynek jogérvényes bírói Ítélettel való befejezésével és ennek az érdekelt féllel való közlésével veszi kezdetét; mert «csak a bírói ítéletből állapitható meg az, hogy a tanúvallomás az ügy lényeges körülményére vonatkozik-e vagy sem». Az ebben az Ítéletben és az előbbi ítéletben kifejezésre jutott felfogás között a nem épen lényegtelen különbség az, hogy eme ítélet szerint a polgári pernek befejezése feltétlenül s minden esetben előzetes kérdés, míg az alaki Ítélet szerint annak előzetes kérdés minőségét a bíró esetröl-esetre állapítja meg. c) Bűnvádi ügyben tett hamis tanuzás (btkv. 213. §.) esetében C. 1892 márcz. 11.3 szerint «az, hogy a főügy jogérvényes ítélettel még be nem fejeztetett, csakis az ítélethozatal felfüggesztésének, nem pedig a feljelentés elutasításának képezheti alapos indokát*. Az alsófoku bíróságok azon az alapon, hogy az a bűnvádi eljárás, melyben a hamisnak állított tanúvallomás tétetett, még folyamatban van, a feljelentést mint idő előttit elutasították. Dr. Heil Fausqtin. 1 U. o. 24. k. 282. I. 2 U. o. 20. k. 254. 1. 3 U. o. 24. k. 282. 1.