Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

4^2 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Többen szóltak a pornográfia megrendszabályozásáról. Hogy ezt a kérdést ki kell emelni a sajtójog köréből, erre nézve nem volt nézeteltérés. Tarnai János annyira ment el, hogy még a rendes birói eljárás alól is kivenné az Ítélkezést; elég volna szerinte a rendőri bíráskodás is. Szóvátétetett az összefüggés a sajtótörvény és a kapcsolatos egyéb törvények között. A büntetőtörvény rágalmazás! és becsületsértést §-ai, ha tulszéles körben engedik meg a valódiságbizonyitást s ebből visszaélések származnak, ezt nem lehet a sajtótörvény rovására irni. Kiterjedt a bírálat a sajtóügyi joggyakorlatra; egyöntetű volt a vélemény, hogy a Curia számos kérdésben ujabban oly térre ment át, hogy állásfoglalásával számos panasz forrása zárult el. A szerkesztő nem bujkálhat immár uj meg uj szerzők megszerezése által; a joggyakorlat elösmeri a társszerzőség konstrukcióját; a felelősség-áthárítás megnehezittetett stb. A sajtójogi bizottsági vitával kapcsolatban kell szólanunk arról a sikerről, mely a Jogászegyletnek azt a vállalkozását koronázta, hogy a sajtójog reformjának a bizottságban megvitatott kérdését ieljes-ülés elé vitte és pedig olykép, hogy az ülést az 1848-iki sajtótörvényt alkotó országgyűlés székhelyén : Pozsonyban tartotta, előadóul pedig a sajtójog illusztris művelőjét : Zsitvay Leó kúriai tanácselnököt kérte föl. Az az érdeklődés, melylyel a vidéken rendezett ezt az első előadást ugy az egyesületi tagok, mint az igazságügyi hatóságok s az ügyvédi kar felkarolták, jogosulttá teszi a reményt, hogy a Jogászegylet működésének az a legújabb programmpontja, mely a vidéknek bevonását tűzte ki czélul, a leggyorsabban és a legszélesebb körökben fog népszerűségre szert tenni. Zsitvay Leó bevezetésül á magyar sajtójog történetét vázolta és ezzel kapcsolatban méltatta a pozsonyi országgyűlésen hozott sajtótörvény alkotmányjogi jelentőségét. Majd áttért annak fejtegetésére, mi a külön sajtótörvény alapja és czélja. Konklúziója az volt, hogy a külön törvény alapja : a sajtószabadság, czélja pedig : a sajtószabadság védelme. Ez nevezetes közjogi értéke az országnak, melyet annyival inkább meg kell becsülnünk és féltékenyen megőriznünk, mert a sajtószabadság és vele a szabad gyülekezési jog hazánkban még eddig törvény által szabályozást nem nyert. Bármennyire is hiven szolgálta ezt a czélt a 48-as sajtótörvény, meg kell állapítani az elfogulatlan vizsgálónak, hogy az a megváltozott viszonyok között több tekintetben hézagos és elavult. AH ez elsősorban a rendészeti határozmányokra, melyeknek körében a tapasztalt visszaélések az aktuális kérdések egész sorozatát tárják elénk. Ám a policziális kérdések — bár fontosak — nem jogászi megfontolást, hanem czélszerüségi mérlegelést kívánnak meg. Ezekre előadó nem óhajtott kiterjeszkedni, hanem arra a két nagyfontosságú kérdésre tért át, melyek a sajtójog gerinczét alkotják meg, jelesül a sajtódeliktumok s a felelősség problémáira. A tulajdonképeni sajtódeliktumok meghatározása tekintetében a mai jogi helyzet ingadozó. A Btk. életbeléptetéséről szóló törvény csak annyit