Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. 437 litikai pártok nem annyira a belső jogrend kiépítését megállapító programmal, hanem első sorban kifelé irányított tervekkel, államjogi programmal* szállnak küzdelembe, megfeledkezvén arról, hogy az államjogi helyzet rendezésének kérdését nem Bosznián belül, nem a bosnyák pártok, nem a tartománygyülés, hanem Magyarország és Ausztria fogják egymás között megoldani. Mindegyik politikai párt létjogosultságának alapját a maga különleges államjogi programmjában látja, mely mellett kulturális, sociális és gazdasági feladatainak csak másodrendű jelentőséget tulajdonit. A mig Bosznia közjogi hovátartozásának teljes tisztázásával véget nem vetünk a jelenlegi interimisticumnak, addig a trialistikus törekvéseknek útját nem szeghetjük, addig nem lesz nyugalom Bosznia belső életében és addig a boszniai sabor csak a pártok czéltalan közjogi harczainak szintere lesz. Igaz, a tartományi alkotmány különös védelmi intézkedéseket nyújt a pártszenvedélyek által veszélyeztetett tartománygyülés megfékezésére. Ilyen a király által kinevezett elnöknek rendkívül tág jogköre,** valamint a királynak az a joga, hogy a tartománygyülés elnapolását vagy feloszlatását bármikor elrendelheti (Önkormányzati szabályzat 40. §.). Ámde bizonynyal nem az a czélja az igazi alkotmányosságnak, hogy rendkívüli óvóintézkedések minél gyakoribb alkalmazása által mesterségesen állítsa helyre a megzavart nyugalmat, hanem hogy biztos fundamentumot teremtsen az alkotmányos élet zavartalan menetének. * * Az egyesült szerb pártok Boszniának és Herczegovinának az állam minden kritériumával ellátott önálló közigazgatási területté való alakítását követelik, elválaszthatatlanságuk és történet-politikai individualitásuk épségben tartásával, követelik továbbá e tartományok paritását a monarchia két államával, a külfölddel való önálló szerződéskötés jogát, a tartománygyülésnek felelős kormányt és a két állam kormányának befolyásától és ellenőrzésétől független kormányzást; a muzulmánok teljes politikai, administrativ és gazdasági autonómiát kivánnak korlátlan parlamentáris alkotmánynyal és a népnek közvetlen összeköttetését a koronával ; a horvátok pedig Boszniának a horvát anyaországgal való egyesítését, az önálló horvát királyság újra való felállítását követelik. ** L. a tartománygyülés ügyrendjének 56., ?8. és 54. §-aít. Ez utóbbi §. szerint az elnök saját jogán összesen 28 napra kizárhat egy tartománygyülési képviselőt a tartománygyűlésből.