Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - A czég

20 D? SCHWAR2 GUSZTÁV minden ügylet, a mit a czégvezető Nagy István nevében köt,, az ő bármi néven nevezendő vagyonát fogja érinteni. Mi jogi értelme van tehát annak, hogy a téglagyár czégvezetője csak a téglagyár czégét jegyezheti, nem pedig a posztókereskedését is? Nyilván nem az, hogy a czégvezető csak az egyik üzlet eszközeiről rendelkezhetnék — hiszen láttuk, hogy jogilag módjában van megterhelni, elidegeniteni, akár tönkretenni a másik üzlet összes eszközeit is. Hanem értelme e korlátozásnak az: hogy bármely ügyletet köt is, ez ügylet csak akkor van érvényesen megkötve, ha a téglagyár c-éljára kötöttnek adja ki magát. A téglagyár czégvezetője érvényesen rendelhet vagy adhat el posztót is, ha fellépése azt a magyarázatot engedi, hogy ez ügyletet a téglagyár czéljára akarja kötni. De ha kétségtelen, hogy nem a téglagyár, hanem a posztókereskedés czéijaira akar eljárni — vagy hogy a K. T. szavajárását használjam: hogy nem az előbbinek, hanem az utóbbinak «üzlete körében* akar ügyködni —• akkor az ügylet érvénytelen, mert czégvezetői meghatalmazása csak olyan ügyletekre szól, melyeket a téglagyár czéijaira fog akarni. Kétség esetében ugy kell értelmeznünk, hogy minden ügyletet, melyet ő Nagy István nevében köt, a téglagyár czéijaira akar kötni: mert becsületes emberről fel kell tennünk, hogy csak azt akarja tenni, a mit tennie szabad és mert a K. T. 266. §-a szerint kétség esetében kinek-kinek szavait oly értelemben kell magyaráznunk, <«a mely mellett az ügylet joghatálylyal birhat». Van azonban egy eszköz, mely minden kétséget ki^ár az iránt, hogy az ügylet melyik üzlet czéljára köttetik: a czég. Ha a czégvezető a rendelést a téglagyár czégével irja alá, akkor kétségtelen, hogy az ügylet a téglagyár czéijaira akar szolgálni; ellenkező szándék kijelentése, még ha az irat szövegében világosan ki is volna téve, mint protestatio facto contraria nem jönne tekintetbe. Es hasonló kétségtelen volna az eredmény, ha a czégvezető' e szóval: «czégem számárai) tenné a rendelést. A czégvezető a K. T. 38. §. helyes értelme szerint bármely kereskedelmi üzlet