Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Határozatképesség az alaptőkefelemelésnél. 1. r.

586 BÍRÓI GYAKORLAT. egy részvénytársaságot és annak bejegyzése után a K. T. 148., 162. és 179. §-nak szem előtt tartásával felemelik az alaptökét a kívánt nagyságra, a nélkül, hogy az alapításkor előirt szigorú feltételeknek eleget tenni tartoznának.1 Viszont azonban nem zárkózhatunk el annak az elismerésétől sem, hogy az alapításkor fennálló szabályoknak az alaptőkefelemelésre való kiterjesztésénél a «kiterjesztés mikéntjének meghatározása» a jogbizonytalanság veszedelmét rejti magában. Nagyon nehéz u. i. egy olyan kritériumot felállítani, a melynek alapján a bíróság teljes biztonsággal dönthetne abban a kérdésben, hogy milyen alapításkori szabályok érvényesülnek az alaptőkefelemeléskor is.2 Az alaptökefelemelés körül felmerülhető nehézségek leküzdése tehát csakis az egész kérdés rendszeres, kimerítő törvényes szabályozásával lehetséges,3 és tanulmányunknak is az a czélja, hogy a jövőbeli törvényhozás által követendő helyes szabályozás módját kutassuk a% alaptőkefelemeléshez szükséges határozatképesség kérdésében. A határozatképesség kérdésének kimerítő fejtegetését lényegesen megkönnyíti az a körülmény, hogy több, fejlettebb fokon álló külföldi törvény ez irányban már rendelkezéseket tartalmaz és ezeknek a rendelkezéseknek összehasonlító tárgyalása a helyes megoldás megtalálásához igen nagy segítséget nyújt. Dr. Kuncz Ödön. (Folytatása következik.) * Különösen Lyon Caén és Renault hivatkoznak erre (Traité de droit commercial. II. 870. pont.) «Les raisons qui justifient les conditions exigées pour la constitution de la société se présentent pour les fairé exiger aussi au cas d'augmentation du capital social. Autrement les plus graves abus pouvaient aisément se produire : on constituerait une société avec un capital trés restreint et on l'augmenterait ensuite par une ou par plusieurs conseriptions pour lesquelles on serait débarassé de toutes les régles génants de la loi de 1867.» Ezt az érvelést felhozza az 1867. évi július 24-iki törvény revíziójára kiküldött bízottság is. (Az erre vonatkozó rész idézve : Wahl : Augmentation du capital social» czimü — közölve «Annales de droit commercialen 189}. évf. 274. stb. 1. — monográfiájában). Hasonlóan Wahl. i. m. 139. pont; Nagy Ferencz: I. 385. 1.; Mártonfy : i4v 1. Jelenlegi birói gyakorlatunkban az alapításkor fennálló szabályok megkerülésének legnagyobb akadálya, hogy bíróságunk megköveteli már az alaptőkefelemelés elhatárolásának bejegyzéséhez, — a 162. §. világos rendelkezése ellenére, — a régi alaptőke teljes befizetésének igazolását ; másrészről a keresztülvitt alaptőke felemelést, illetve az annak eredményét képező alapszabálymódositást, csakis akkor jegyzi be, ha az uj alaptőke teljesen befizettetett. E birói gyakorlat törvenyellenességének és tulszigoruságának kifejtésétől jelen tanulmányunk keretében el kell állanunk. * Ennek a kritériumnak megállapítása összeesik a «megfelelő kiterjesztés* fogalmának gyakorlati czélokra is használható megjelölésével. E tekintetben utalunk: Nagy Ferencz : . m. i. 385. 1. ; Klupathy i. m. I. j68. I. ; Löwenfeld : Das Recht der Aktiengesellschaften. 1879. 498. 1. ; Behrend : Lehrbuch des Handelsrechts. 1896. I. 905. 1.; Hergenhahn : Über die Erhöhung des Grundkapitals der Aktiengesellschaften. Buschféle Archív stb. 48. kötet 169 245. II. található körülirásokra. * A régi német K. T.-re vonatkozással már Puchelt is kijelenti kommentárjában (No. 7. ad 209. a. §.), hogy a 209. a. g. hiányossága «als eine der Verbesserung bedürfte Lücke des Gesetzes erscheint.»