Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Az 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. 5. r.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 387 KÜLFÖLDI JOGÉLET. 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. (Vorentwurf zu einem österreichischen Strafgesetzbuch und zu dem Einfíihrungsgesetze. (Ötödik közlemény.*) VI. czim. A törvényben előforduló egyes kifejezések magyarázata. Az ujabb törvényhozási munkálatokban mindinkább tért hódit az a nézet, mely szerint kívánatos a törvény egyes gyakrabban előforduló és esetleg különböző magyarázatokra alkalmul szolgáló kifejezéseit legaliter interpretálni. Bizonyos verbális és reális fogalommeghatározásokkal találkozunk már a régibb törvényekben is, igy hazai büntetőtörvénykönyvünkben sem ritka az ily definitio (pl., hogy ki a magyar honos a Btk. 6. §ában ; mi a nyomtatvány v. ö. Btk. 65. §., kik tekintendők hozzátartozóknak a Btk. 78. §-ában, mi értendő hatóság alatt a Btk. 164. §-ában, mi a fenyegetés a Btk. 234. §-ában, kik tekintendők közhivatalnokoknak a Btk. 461. §-ában stb.). E fogalommeghatározások azonban az angol és ámerikai jogokat leszámítva, többnyire szétszórtan jelentkeznek a törvénykönyv különböző helyein. Technikai szempontból helyesnek mutatkozik ezeket az értelmezési szabályokat a törvénykönyv egészére kiható hatálylyal az általános rész külön fejezetébe foglalni (v. ö. idevágólag: Wach, Legislative Technik. Vergi. Darst. Alig. Teil, VII. köt. 22. s köv. 1.). E megfontolás vezette az osztrák javaslat alkotóit, midőn a 90. § -tói a 108. §-ig terjedőleg ily értelmezési szabályokkal könnyítik meg a törvény alkalmazójának munkáját. A következőkben rövid áttekintését adjuk e szabályoknak. A 90. §. szerint: a tettes cselekményeire vonatkozó általános törvényi szabályok a mulasztásokra is értendők. Részünkről helytelennek tartjuk e szembeállítást, mert a mulasztás a cselekménynek egyik megjelenési formája (a másik a tevés), s igy külön kiemelése legalább is felesleges. A második bekezdésben kijelenti a javaslat, hogy a hol a törvény általánosságban tettesről beszél, ott e kifejezés alatt a felbujtó és a bűnsegéd is értendő. A 91. §. a belföld, idegen állam, továbbá a monarchia alattvalója fogalmait határozza meg. Belföld alatt a Reichsratban képviselt királyságok és tartományok területe értendő. Az idegen állam vagy idegen kormányzat kifejezés nem terjed ki a magyar szent korona, továbbá Bosznia és Herczegovina területeire. A monarchia alattvalói: a belföldiek, a magyar állampolgárok, valamint Bosznia és Herczegovina alattvalói. * Előző közleményeket I. Jogállam IX. évf. 69., 13$ , 236. 1. 2i*