Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Határozatképesség az alaptőkefelemelésnél. 1. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 385 jogrendszerekben, a melyek K. T.-ünkhöz hasonlóan csak általános szabályokat tartalmaznak az alaptőkefelemelésre vonatkozassál, — alapját az képezi, hogy alaptökefelemeléskor bizonyos módosulások mellett egy (.részleges uj alapítása1 áll elő, a melynél a részvénytőke biztosításának módja teljesen azonos az eredeti alaptőke összegyűjtésével; tehát a nagyközönséget lényegileg ugyanazok a veszedelmek fenyegetik, mint a melyeknek elhárítása képezi az alapítást szigorú szabályokhoz kötő törvényhozási rendszer legis rációját. Elméletünkben ez a felfogás általánosnak tekinthető. ^ Ugyancsak az alapításkori szabályok kiterjesztése mellett foglalt állást több esetben a régebbi birói gyakorlat.3 Bírói gyakorlatunknak ujabban mogszilárduló irányzata azonban az alapításkor fennálló szabályokat nem tartja kiterjeszthetőknek az alaptőkefelemelésre, és pedig legtöbb esetben abból az egyszerű okból, mert a K. T. azokat a rendelkezéseket csakis az alapításra vonatkozással állította föl és az alaptőkefelemelésre való kiterjesztésük nem támaszkodhat semmiféle tételes szabályra.4 Anéikül, hogy — tárgyunktól eltérve — ennek az alaptőkefelemelésre vonatkozással alapvető jelentőséggel bíró kérdésnek közelebbi fejtegetésébe bocsátkoznánk, csak annyit emelünk ki, hogy a K. T. jelenlegi hiányos rendelkezései meliett az alapításkor fennálló szabályoknak «megfelelői) kiterjesztése sokkal inkább kedvez a kereskedelmi forgalom méltányolandó érdekeinek, mint a fent emiitett három rendelkezés korlátjai mellett az alaptőkefelemelés-keresztülvitel teljes szabadságának elismerése. Csak arra az irodalomban és törvényelőkészitéseknél több ízben kiemelt körülményre utalunk, hogy a bíróságunk által követett ujabb irányzat mellett az alapításra vonatkozólag és a nagy közönség védelmezését czélozó szigorú szabályok alaptőkefelemelés utján egyszerűen megkerülhetők. Az alapítók pl. egy nagy alaptőkéjű és így a kereskedelmi forgalomban jelentékeny szerepet játszó részvénytársaságot akarnak létesíteni ; azonban nem áll módjukban eleget tenni azoknak a követelményeknek, a melyeket a K. T. alapításkor az alaptöke biztosításának igazolására előír. Alakítanak tehát kis alaptőkével * dPartielle Neugründungn mint [a hogyan Nissen «Über die Erhöhung des Grundkapitals einer Actiengesellschaft» (Zeitschrift f. g. H. R. 1874. évf. XIX. kötet 25j—296. 1.) czimü úttörő monográfiájában azt megjelölte. * Nagy Ferencz : A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. 6. kiad. I. ?8<;- I. Klupathy Antal u. a. 4. kiad. I. ?68. 1. Neumann Ármin : A kereskedelmi törvény magyarázata. 2. kiad. I. 5JI. I.; Mártonfy Marczel: A részvénytársasági jog vezérfonala. 1908. 144—156. 1.; Bendei- Béla: Dolgozatok a részvényjog köréből. 1906. 47. 1. Ellenkező felfogáson - Dr. Krausz Gyula: Magyar részvénytársasági jog. 1906. 170, 171. 11. * C. JÓ8/1897. (Gr. IX. 197- 1-J í Bp. T. 2885/189^. (idézve Vályi : Czégjog. 442. 1.) C. 612/900 (Márkus Fb. 257. 1.) stb. * Példaképben utalunk a B. T. sz. és a C. 126/1909. sz. (idézve «Kereskedelmi Jog» 1909. évf. }8?. 1.) határozataira. Jogállam. IX, évf. 5. f. 25