Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Határozatképesség az alaptőkefelemelésnél. 1. r.

584 BÍRÓI GYAKORLAT. kodásra, mert számtalanszor fel voll már emlitve az az eset is, melyben a Curia a BP. 385 §. 2. pontjának magyarázata folytán, vagy kénytelen rajtuk hagyni a halálra, illetőleg az életfogytig tartó fegyházra elitélt egyéneken is az alsófoku bíróság által kiszabott eme rettenetes büntetést, vagy, — bár az okot erre csak erőszakolva találja meg, — kénytelen a Btk. 92. §-át alkalmazni, miután a 91. §-nak lefelé való, azaz a vádlott javára szolgáló alkalmazására magát jogosítottnak nem érezi, pedig az alsófokon alkalmazott 92. §. alkalmazásának mellőzése, ez uton aztán a 91. §-nak, esetleg a 90. §-nak is a vádlott hátrányára szolgáló alkalmazására meg igen is jogosítottnak érzi magát. Hogy helyes-e ez? erről a kérdésről sokat lehetne beszélni. De aligha helyes dolog: akármelyik bíróságnál a nyíltságot mellőzni, t. i. az alsófoku bíróság terhére törvénysértést, azaz az anyagi büntető törvényszék a BP. 385. §. pontjában körülirt megsértését hallgatagon megállapítani, ha az ilyen törvénysértés nyíltan és kifejezetten nem deciaráiható. A szóba hozott ügyben sincs az nyíltan kijelentve, hogy az alsófoku bíróságok a törvényt megsértették. Legalább a törvényszék rovására ezt kijelenteni nem is volt lehetséges, mert hiszen a törvényszék a Btk. 92. §-át szintén alkalmazta, csakhogy más módon és a vádlott érdekében kedvezőbben alkalmazta, mint a Curia ; mégis meg van semmisítve és pedig a BP. 385. §. 5. pontjában meghatározott okon, — mintha t. i. a 92. §. — feltételeinek fenforgása daczára nem alkalmaztatott volna, — nemcsak a tábla ítéletének a büntetés kiszabását tárgyazó része, hanem a törvényszék ítéletének a büntetés kiszabását tárgyazó része is. Tóth Gerő. 1. Az alaptőkefelemelést kereskedelmi törvényünknek csak három rendelkezése szabályozza: a 179. §. 5. pontja, a mely az alaptőkefelemelés elhatározását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja; a 162. §., a mely megtiltja, hogy az eredetileg kibocsátott részvények teljes befizetése előtt a részvénytársaság uj részvényeket bocsásson ki ; és végre a 148. §., a mely a részvények névértékének a társaság fennállása alatt történő felemelését tiltja meg. Nem szükséges bővebben megokolni azt, hogy eme rendelkezések alapján még nem válik lehetségessé az alaptőkefelemeléssel kapcsolatosan felmerülhető vitás kérdéseknek kétségtelen biztossággal való megoldása és hogy az alaptőkefelemelés nagy fontossága a rendszeres, kimerítő törvényes szabályozást követeli meg. A K. T. hiányosságának pótlására jelenlegi jogunkban az a felfogás alakult ki, hogy az alaptőkefelemelésre az alapításra vonatkozással felállított tételes intézkedések «megfelelő módon» kiterjesztendők. Ennek a felfogásnak, — a melynek tekintélyes képviselőire találunk mindazokban a Határozatképesség az alaptőkefelemelésnél.