Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. IX. fejezet, 49. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. Ml emelto. C. 1890 máj. ó-iki ítélettel eldöntött ügyben* a rendőrkapitány előtt emelt panasz joghatályos indítvány elfogadtatott s kimondatott, hogy az a tény, hogy a rendőrkapitány a panaszról és az annak következtében eszközölt eljárásról jegyzőkönyvet fel nem vett és a panaszt az illetékes bírósághoz nem juttatta, sértett terhére nem róható. Más hatóságnál előterjesztett indítvány ellenben csak akkor érvényes, ha a törvényes határidő alatt a BP. 90. §-ában megjelölt valamely hatósághoz vagy hatósági közeghez eljutott. 5. Az indítvány alakja: A BP. 90. §-a szerint az indítvány írásban beadható vagy jegyzőkönyvbe mondható. Az indítványnak törvény szerint előirt alakja tehát: a) írásbeli, vagy b) jegyzőkönyvi. A két alak között kiemelendő különbség az, hogy mig az írásbeli beadvány lényeges kelléke a félnek aláírása, mely természetesen keresztvonásban is állhat, addig a jegyzőkönyvi alaknál ez nem szükséges. Az indítványnak távirati uton előterjesztése írásban beadott indítványnak tekintendő. 6. Az indítvány tartalma : a) A B. P. 90. §-a szerint : a) az indítványban a panaszolt bűncselekmény határozottan megjelölendő és a tettesre, valamint a részesekre vonatkozó adatok lehetőleg felemlitendők; b) az írásban beadott indítvány határozatlan vagy hiányos volta miatt nem utasítható vissza, hanem annak helyesbítése, illetőleg pótlása rövid uton, esetleg az indítványra jogosultnak kihallgatásával eszközlendő ; c) a bűncselekmény téves minősítése az indítvány hatályát nem érinti. Az indítvány tartalmi kellékeinek tehát elég van téve, ha az indítványban a jogosultnak akarata nyer kifejezést, hogy az abban megjelölt cselekmény megtoroltassék, illetve a miatt a bűnvádi eljárás megindittassék; hogy a jogosult egyenesen ezt a kifejezést használja, az ép oly kevéssé szükséges, mint az, hogy beadványát kifejezetten indítványnak czimezze. A feljelentés is indítvány, ha abban a feljelentőnek fennebb meghatározott akarata kifejezésre jut. Ennek megállapítása ténykérdés. b) Ep oly kevéssé szükséges, hogy az indítvány a panaszolt cselekményt törvény szerint minősítse. A minősítés a bíróság feladata. Más szóval az indítványnak csak a panaszolt tényállást kell tartalmaznia ; hogy ez a tényállás megállapítja-e valamely és mely bűncselekmény tényálladékát, az a bíróságra tartozik. c) Az indítvány érvényéhez az elkövetőnek egyéni megjelölése sem szükséges. A B. P. 84. §-ának az a rendelkezése, hogy a tettes és a részes kipuhatolása a nyomozásnak feladata, az inditványi delictumoknál is áll. Az indítvány tehát akkor is tehető érvényesen, ha a jogosultnak az elkövetőről tudomása nincs. A Btkv. 112. §-ának az elkövetőre vonatkozó rendelkezésének értelme nem az, hogy az indítvány meg nem tehető mielőtt a cselekmény elkövetője a jogosultnak tudomására nem jutott,