Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. IX. fejezet, 49. r.

IRÓI GYAKORLAT. talanságra vagy házasságkötésre irányzott czélból s teljes félreismerésével annak, hogy itt nem kétrendbeli, hanem a czél által minősített egyrendbeli személyes szabadság megsértésének esete forog fenn. A «genus»-nak egy speciese, a melyre a törvénymagyarázatnak Dig. Lib. L. tit. XVII. fr. 80 az a cardinalis tétele áll: «in toto jure generi per speciem derogatur, et illud potissimum habetur. quod ad speciem directum est». A kir. Curia orvosolta is a másodbiróságnak jogi tévedését, s az elsőbiróságnak ítéletét hagyta helyben : atekintve, hogy a nőnek fajtalanságra irányzott czélból merénylett letartóztatása és az ezzel kapcsolatosan használt erőszak egy egységes, a btk. 321. §-ába ütköző büntettet képez, ez pedig a bűnhalmazatot, melyre a btk. 111. §-ának rendelkezése vonatkozik, fogalmilag kizárja: s tekintve, hogy ebből folyóiag a btk. 323. §-ának általános szabálya itt nem alkalmazható, a 521. íjának esete miatt pedig a bűnvádi eljárásnak a sértett felek indítványainak hiánya miatt helye nem lehet».1 Btk. 475. §-ára alapított vád esetében a védelem azon az alapon, hogy könnyű testi sértés is okoztatott, azt vitatta, hogy a bűnvádi eljárás nem folytatható, mert a sértett indítványt nem tett. A kifogást egyik bíróság sem használta s mindhárom bíróság vádlottat a btk. 47}. §-a alapján el'télte. Ez helyes, de helytelen a másodbiróságnak a kir. Cuna 1898 január 11 iki ítéletével elfogadott indokolása,2 mely a kifogásnak elvetését a btk. III. §-ára alapította. 4. A BP. 90. §-a értelmében az indítvány előterjeszthető: aj a kir. ügyészségnél vagy főügyészségnél; b) a rendőri hatóságoknál és közegeknél; c) a bíróságnál. És pedig mindezek között azoknál is, a melyek adott esetben a bűnvádi eljárásra nem illetékesek. Ez volt az uralkodó birói gyakorlat a BP. hatálybalépte előtt is, a mely a csendőrség s a rendőri hatóságok előtt tett indítványt hatályosnak elismerte. így pl. C. 1886. évi nov. 4.3 azért, mert a btk.-nek sem 110. §-?., sem 112. §-a nem rendeli, hogy a sértett fél indítványát közvetlenül s kizárólag a bíróság előtt köteles megtenni. Ritka kivételszámba megy a másodbiróságnak ebben az ügyben érvényesített felfogása, a mely a csendőrség előtt tett feljelentést nem honorálta, s minthogy sértett a bíróság előtt csak kihallgatása a'kalmával tett indítványt, ekkor pedig a három havi határidő már lejárt, az eljárást megszüntette. így C. 1887. évi jun. hó i).4 «Tekintve, hogy a sértett leány apja vádlott ellen a csendőrparancsnok előtt s igy ennek utján az illető kir. járásbíróságnál panaszt 1 Erre nézve czélszerü intézkedést tartalmaz a németalföldi btk. 5$. §-a: «Ist für eine Handlung, welche unter eine allgemeine Strafbestimmung falit, eine besondere Strafbestimmung vorhanden, so wird diese alléin beachtet.» 2 U. o. ?o. k. 244. 1. 5 U. o. 1?. k. 288. 1. 4 U. o. 15. k. 60. 1.