Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Észrevételek a polgári perrendtartás javaslatának a mulasztást szabályozó 442., 443. és 510 §-aihoz

3 68 TÖRVÉNY ELŐ KÉSZÍTÉS. előterjeszti, — nézetem szerint ez — a 80. §-ban szabályozott egységes pertársaság fennforgása esetében — a meg nem jelent pertársra is kihat, mert elvégre ez a keresetindítás is «perbeli cselekmény.* Harmadszor a 84. és 88. §-ok is módot nyújtanak a meg nem jelent alperes védelmére. A 84. §. szerint az, a ki jogilag érdekelve van abban, hogy más személyek közt folyamatban lévő per az egyik fé! javára dőljön el, a fél pernyertességénnk elősegítése czéljából a perbe beavatkozhatik (mellékbeavatkozás). Tehát a megjelent alperes, a kivel szemben felperes a keresettől elállott, a vele a 80. §. szerinti viszonyban álló s meg nem jelent alperes javára beavatkozhatik, — mert az elállás következtében ő már perben nem álló harmadik személynek tekintendő (lásd Neumann ad osztr. C. P. O. 17. §-a, — Gaupp-Stein ad német C. P. O. 66. §-a, —• Oberlandesgericht Karlsruhe «Badische Rechtspraxis» 1902—45 és Oberlandsgericht Hamburg «Rechtsprechung der Oberlandesgerichte von Mugdan und Falkmann V, 23) — és mert a mellékbeavatkozás előfeltételét képező jogi érdek arra a személyre nézve, .a ki perbenállás esetén az alperessel a 80. §. szerinti pertársi viszonyban volna, a dolog természeténél fogva fennforog (lásd Neumann). A 88. §. értelmében a mellékbeavatkozó jogosítva van a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt véghez vinni; tehát, minthogy a 85. §. szerint a mellékbeavatkozás a per bármely szakában történhetik, a megjelent a'peres, a kivel szemben felperes a keresettől elállott, mint mellékbeavatkozó a meg nem jelent alperes érdekében felléphet s védekezhetik, minek folytán a mulasztás következményeinek kimondása ki lesz zárva. (Lásd osztr. Oberster Gerichtshof 1905 ápr. 12. 6074- Jur. Blátter 27. szám — Entscheidungen des Reichsgerichts in Civilsachen X, 398 — Reichsgericht 1900 okt. 20. Gruchot Beitráge zur Erláuterung des deutschen Rechts 45—934 Gaupp Stein, Wach stb). Végül negyedszer, ha a meg nem jelent alperes ellen mulasztás okából az ítélet mégis meghozatott, — rendszerint ellentmondással élhet. Mindamellett mégsem látom a meg nem jelent alperes érdekeit kellően megóva, — mert ha a felperes a megjelent alperessel szemben a keresettől még ennek perbebocsátkozása előtt áll el, ezt az utóbbit meg nem akadályozhatja, — s mert utóbbi, ha nem is játszik össze a felperessel, egyáltalában nem köteles a meg nem jelent pertárs érdekében beavatkozni vagy megállapítási keresetet indítani, ily irányú perbeli jogai létezéséről sokszor tudomása sem lesz, s a meg nem jelent alperes is rendszerint csak arra számit, hogy pertársa — saját érdekében — megjelenik s védekezik, nem pedig arra, hogy szükség nélkül oly tevékenységet is fog kifejteni, mely nem saját, hanem a pertárs megvédését czélozza. A mi pedig az ellentmondást illeti, annak — a német jogtól eltérően — csak akkor van helye, ha alperes a perfelvételi határnapon nem jelent meg ; s akkor sincs helye, ha alperes valamely előbbi perfelvételi határnapon megjelent, —