Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Észrevételek a polgári perrendtartás javaslatának a mulasztást szabályozó 442., 443. és 510 §-aihoz

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. 367 nem vettek volna, akkor a cselekvő pertársak cselekményei azokkal a pertársakká! szemben is hatályosak, a kik valamely határnapot vagy határidőt elmulasztanak, a mennyiben maguk cselekvőleg nem lépnek fel.» Ha tehát két alperes ellen indítanak keresetet, a kikre nézve a 80 §-ban szabályozott, úgynevezett «egységes pertársaság* forog fenn, akkor A. alperes, tudva, hogy B. alperes meg fog jelenni és védekezni fog, — a törvényben és pertársában bizva, nem jelenik meg, mert B. perbeli cselekményei A-ra nézve is hatályosak. A. a 95. §. alapján a járásbirósági eljárásban B-t mint pertársát képviseletével külön meg is bizhatja, de ez a 80. §. szempontjából felesleges, s a törvényszéki eljárásban nem is lehetséges. Mai jogunkban a meg nem jelenő pertárs — látszólag — még nagyobb védelemben részesül. Az 1868: 54. t.-cz. 112. §-a szerint a rendes eljárásban a meg nem jelent pertársról az tétetik fel, hogy a megjelentek közül annak védelméhez csatlakozik, a mely részére a legkedvezőbb. Ugyanezt irja elő a S. E. 56. §-a, — kivéve azt az esetet, ha a védelem csupán a megjelent alperesekre nézve bir jelentőséggel. Mindazonáltal mai jogunkban a felperes a meg nem jelenő alperest könnyen kijátszhatja, ha a megjelent alperessel szemben a keresetet az 1868 : 54. t.-cz. 69. illetve 70. §-a értelmében az ellenbeszéd előterjesztése előtt visszaveszi, illetve az ellenbeszéd előterjesztése után leteszi, — és a meg nem jelent alperessel szemben makacssági ítéletet kér. Ez a gyakorlatban nem ritka eset, s az az alperes, a ki azért nem jelent meg, mert tudta, hogy pertársa megjelenik, •— ezzel a fogással szemben teljesen védtelenül áll. Lásd Budapesti tábla 1884. jun. 10. 1 oó 5 5. Dt. X. 363: «Alperes védelmének szóval előadása után joga van felperesnek ezen alperes elleni keresetét visszavonni és a meg nem jelent másodrendű alperes marasztalását kérni.» A javaslat a keresettől való ellátást a 186. 187. §-okban szabályozza. Kétségtelen, hogy ezek szerint is joga van a felperesnek az alperesek valamelyikével szemben külön elállani keresetétől. (Lásd Entscheidungen des Reichsgerichts in Civilsachen 41—389., a német C. P. O. 271. íjához). Azonban a meg nem jelent alperestárs érdekei ily esetben többféleképen óvhatok meg. Elsősorban a megjelent alperes perbebocsátkozása után a felperes a pertől már csak ez alperes beleegyezésével állhat el. s ha alperes az elállásba bele nem egyezik, akkor a felperes kifejezett elálló nyilatkozata a tárgyalás elmulasztásának tekintendő (187. §.). Ha pedig felperes meg nem jelentnek tekintendő, ebből önként következik, hogy a meg nem jelent alperes ellen ő ítéletet nem kérhet. Másodszor a 186. §. abban az esetben, ha felperes a keresettől a perfelvételi határnapon állott el, megengedi az alperesnek, hogy a perfelvételi határnapon a felperes keresetével érvényesített jog fenn nem állásának birói megállapítása iránt keresetet indítson. Ha a megjelent alperes a felperes elállási nyilatkozata után ezt a megállapítási keresetet szóval