Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Észrevételek a polgári perrendtartás javaslatának a mulasztást szabályozó 442., 443. és 510 §-aihoz

366 TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. mentessége az örökösre nem hat ki, viszont az örökös azt, a pro viribus felelősség körében legalább, igénybe veheti akkor is, ha annak előfeltételei csak az ő és nem örökhagyója személyében is forogtak fenn. De a cum viribus körében sem más a helyzet: ott a hagyaték az adósságok fedezésére szolgáló, bár önállótlan különvagyon, s ott aztán pláne szorgosan kell vizsgálni, vájjon a mentesség alapjául szolgáló érdek az örökös szempontjából is fennáll-e: a ló, mely az örökhagyó huszárkapitány ellenében lefoglalható nem volt, ügyvéd fia ellen az apa tartozásáért vezetett végrehajtás során nyugodtan zár alá vehető. Vájjon a cum viribus foglalás ellen véd-e az, hogy ez a vagyon az örökös létminimumához kell: nehéz kérdés, és kifejezett törvényes szabályozást igényelt volna. A mai jogállapot mellett igennel felelnék, mert mai jogunk a hagyaték önállóságát nem terjeszti ki annyira, hogy a hagyatéki tárgyak is ne az örökös létfenntartásának érdekét szolgálnák. Persze komplikácziók támadnak, ha több az örökös, s a mentességi ok nem valamennyinek személyében mutatkozik; de itt azt kell mondani, hogy egy is megakaszthatja a lefoglalást, mert ha ő volna egyedüli örökös, akkor a tárgy mentes volna, s a hitelezőre nem tartozik, hogy a tárgyra való jogában mások is osztoznak. ¥ Ugyanezen az ülésen értekezett Schwar^ Bertalan a papyruskutatás jogtudományi jelentőségéről. Semmi sem képes meggyőzőbben bizonyítani, mennyire szerves fejlődés eredménye ez a mi jogunk, mint az az érdekes bepillantás sok ezer év előtti társadalom jogi életébe. A jogtörténetet, fájdalom, elhanyagolják jogászaink, s hazai jogunk története a maga részleteiben valamennyiünk előtt ismeretlen. Csoda e, ha ily viszonyok közt idegen receptióra vagyunk utalva? Nem-e érdemli meg a mai nemzedék, hogy idegen jogon kell élnie? Werbőczy előtti magánjogunkról semmit sem tudunk, s Werbőczy maga már recipiált ; lehet-e magyar a magyar polgári törvénykönyv, anélkül, hogy tudnók, milyen is volt az a magyar jog, a mikor még —- magyar volt? M. TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. y{Észrevételek a polgári perrendtartás javaslatának a mulasztást szabályozó 442., 443. és 510 §-aihoz. I. 80. §. «Ha a vitás jogot a pertársak részére vagy ellen csak egységesen lehet eldönteni, vagy ha a perben hozott ítélet jogereje a per társakra törvényes szabálynál fogva akkor is kiterjedne, ha a perben részt