Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A határozatlan tartamu büntetés. 1. r

A HATÁROZATLAN TARTAMÚ BÜNTETÉS. 357 Prins legutóbbi könyvében kristálytiszta logikával mutatja ki, hogy az átlagember akaratelhatározása, a mely a büntetőjogi felelősség alapja, kielégítően meg nem magyarázható: «ce moi est un mystére et l'on ne fond pas le droit de punir sur un mystére.»: A büntetést tehát reálisabb alapokra kell helyezni s mint ilyen, a társadalom védelme jelentkezik, a melynek eszközei közt a büntetésen kivül a nevelő, védő, és kártalanító intézkedések is helyt foglalnak.2 A társadalom e védelmi érdekével csak az a reális egyéni érdek állitható szembe, a mely az egyén szabadságához fűződik, nem pedig az az ösztönszerű, az értelem által nem ellenőrzött érzés, a mely a tettben incorporált bűnösséggel csalóka arányban álló megtorlást követeli. Ezért a büntetésnek mint a bűntett ellenhatásának3 a fejlődés mai pontján csak a védelmi szükség és az egyéni szabadság minimális korlátozása adja meg az igazságosság kritériumát. Hogy ezt a «büntetést" némelyek nem érdemesitik a büntetésnek történeti zománczban ragyogó nevére, az egy cseppet sem aggaszt: kifejezések ellen szélmalomharczot csak a tudomány Don Quijottejai szoktak vivni. Az emiitett két szemponttól függ a határozatlan büntetés igazságossága és összeegyeztethetősége a mai büntetőjog alapelveivel is. Hogy a társadalom védelmi szüksége nem az elkövetett bűntett, hanem csak a bűntettes minőségéből következtethető, az nem szorul bővebb indokolásra. De épen a bűntettes kategóriák megállapítása ütközik nagy nehézségbe, a mepopulaire». Rapoport: Revue intern, de la Sociologie 1904. 729 et suiv. Ha ezzel szemben Roux azt állítja (Révue pénit. 190*;. J71.), hogy az igazságosság a körvéleményen kivül és felette áll, csak épen annak a csekélységnek kifejtését mulasztja el, hogy voltakép az igazságosság min alapszik? 1 La défense sociale 1910. 10. 2 Prins: i. m. $5. 3 Hogy a büntetés reactio, az a végső engedmény, a mely a megtorlás derraterialisált eszméjének tehető. «Die Vergeltung hat sich zur Generalpraevention abgeschwáchti) — mondta Liszt (Lehrbuch 84). Miként Seuffert oly találóan kifejezte, a büntetésnek, mint a bűntett ellenhatásának bekövetkezte megnyugvást ébreszt : «es ist das Gefühl, der Sicherheit, es ist das Gefühl, dass Ordnung im Landen (Ein neues St. G. B. f. Deutschland 1902. 8).