Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A határozatlan tartamu büntetés. 1. r

Dí VÁMBÉRY RUSZTEM nécessaires á la la conservation des Etats, puisqu'on retrancher de temps á autre quelquune des cruautés légales sans dommage pour la république. Et je dévine, que les séverités, qu'on garde ne sont pas plus utiles que n'étaient celles, qu'on a abandonnés». Hogy a tömegérzés sem állja útját a büntetés ily átalakulásának, annak az Egyesült-Államok szolgáltatják legjobb példáját.1 Épen ott, a hol a megtorlás gondolata a lynchelésben oly elementáris erővel tör utat, a büntetés határozatlanságát, a mely a megtorlási elemet állítólag nélkülözi, a lynch justitia okai között hiába keressük.2 Mi sem természetesebb ennél. Hisz a classikus büntetőjog által elfogadott intézmények közt is nem egy van (pl. elévülés, kegyelem, feltételes elitélés, feltételes szabadságrabocsátás), a mely a megtorlás bekövetkezését kizárja, másrészt a büntetésnek a törvény által elismert határozatlansága nem ellenkezik jobban a jogérzettel, mint az a természetes határozatlanság, a mely az életfogytig tartó szabadságvesztésbüntetésnek szükségképeni következménye. Legkevésbbé a megtorlási elmélet képviselői hivatkozhatnak a határozatlan büntetésnek és a megtorlás «erkölcsi eszméjének" ellentétére, mert képtelenek a határozatlan büntetés súlyának objectiv megállapítására, hanem aszerint, a mint érvelésükbe illik, hol embertelen szigornak, hol elijesztő hatás nélküli enyheségnek mondják.3 Annak, a ki belátja, hogy objectiv és absolut értékmérő hiányában a megtorló büntetés arányossága önámitás, a melyet csak az igazság conventionális fogalma tesz elfogadhatóvá, nem fog nehezére esni, hogy az igazságossági formulát oly tartalommal töltse ki, a minőt a társadalom védelme szükségessé tesz.4 1 Michigan államban tudvalevőleg az alkotmányt is érdemesnek tartották az ntézmény kedvéért megváltoztatni. Hartmann: Die Strafrechtspflege in Amerika. 1906. 5J. és 291. 2 Cutler: Lyech Law 1905. 166. s köv., 276. 3 így pl. Köhler der Vergeltungsgedanke 209 contra 218. 4 «Was in Amerika als Besserungsstrafe über die Táter verhángt wird, das hált man im Volke zugleich für gerechte Vergeltung» Freudenthal op. cit. III. 276. «La sentence indéterminée correspond en effet au plus profond de la conscience