Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A római jogról. 2. r

Dl KISS GÉZA tikai haszonról sem szabad megfeledkeznünk; különös tekintettel épen a fent kiemelt propaedeutikai szempontokra. A papyrusokban található okiratok kapcsán a jogtanuló alapos bepillantást nyerhet a jog és társadalmi, valamint gazdasági élet viszonyába. Elő példákon tanulhatja meg, mint folynak be az egyes társadalmi és gazdasági jelenségek a jogi struktúra képződésére. Most már saját szemével láthatja mindenki, hogy pl. a direkt képviselet eltiltása «logikai» alapon nem szemlélhető, hanem ép ugy, mint minden jogi szabályozás, a társadalmi viszonyok produktuma, «mely csak külső alakját adja annak az életnek, melynek anyagát az emiitett mozzanatok szolgáltatják)). (V. ö. e kérdésre nézve «Kritikai észrevételek a római jogi képviselet kifejlődéséhez" cz. munkámat, Budapest, 1906, 51. s k. o.). A római rabszolga-gazdálkodás a közvetlen képviseletet bizonyos pontokon egymagában pótolta; Egyptomban e gazdálkodás hiányzott, tehát kifejlődött és megengedetté vált a szóban forgó intézmény, melyet itt más módon helyettesíteni nem lehetett. (V. ö. Wenger, i. m. 237. s k. o., 1. azonban viszont Mifteis, Römisches Privatrecht, I. 230. s k. o.). Altalánosságban is mutatják a papyrologiai eredmények ez összefüggés igazságát, melynek tanitása didaktikai szempontból oly üdvös volna. Hasonló fejlődési stádiumot felmutató társadalmi, etikai, gazdasági viszonyok hasonló jogi rendet eredményeznek. A «nemzeti géniusz» jelszavának nem egy tulhajtását czáfolják meg idevágó eredményeink. A németek máris ráismertek néhány «echt germanisch» alakulatra, mely sajátszerüen már egy évezreddel előbb mutatkozott Egyptomban. (V. ö. a zálogjogra nézve RabeU Nachgeformte Rechtsgescháfte, Zeitschr. der Savigny-Stiftung 28. k. 369—370. o. 4. j. és részletesebben Die Verfügungsbeschránkungen des Verpfánders, Leipzig, 1909. 5. s k. o. 167. s k. n.). Mi magyarok is felfedezhetjük «ági öröklésünket)), illetőleg az ennek alapját megadó «paterna paternis materna maternis»-féle elvet abban a hermupolisi származású Kr. u. 168-ban irt «családi aktában», mely ma a strassburgi csá-