Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - A czég

A CZÉG. mégis Nagy István marad. Ha Nagy István az első üzleten felül a Vastag Péter üzletét is megveszi czégestül: két czége lesz, két üzlete is lesz, neve mégis csak egy lesz: Nagy István. Igen, mondják, de a czég nem egyszerűen a kereskedőnek, márhogy az embernek, a ki kereskedő, hanem a kereskedőnek «mint olyannak» a neve. Mit jelent ez a hozzátétel «mint olyan»? Jelenthet kétfélét: jelentheti az embert az ő kereskedői szereplésében, vagy jelentheti másodszor magát ezt a kereskedői szereplést. Első értelemben akkor beszélünk a kereskedőről «mint olyanról», ha hangsúlyozni akarjuk, hogy az, a mit róla mondunk, fontos vonatkozásban van az ő kereskedői mivoltára, hogy a mit róla mondunk, nem volna mondható, vagy igy nem volna mondható, ha ő kereskedő nem volna. Már most igaz-e, hogy ily értelemben a kereskedőnek «mint olyannak*) neve a czég? Ha Nagy Istvánnak, a kinek czége Kis István, boltjába lépek és neki üzleti ajánlatot teszek, azt neki bizonyára «mint kereskedőnek*) teszem — ha nem volna kereskedő, nem tenném. De azért nem Kis Istvánnak, hanem Nagy István úrnak fogok bemutatkozni, az alkuról folyó egész tárgyalás alatt Nagy Istvánnak és nem Kis Istvánnak fogom szólitani és ha azt fognák kérdezni, hogy minek hivják azt a kereskedőt, akinek a portékámat eladtam, azt fogom felelni, hogy «Nagy Istvánnak)), nem pedig «Kis Istvánnak*. Ha Nagy István engem valami ügyletben megcsal, ha üzletében adósságokat csinál, ha csődbe megy, akkor ő mindezt bizonyára «mint kereskedő »> tette. Mindezt nem tette volna, vagy igy nem tehette volna, ha nem kereskedő. De e kérdésre: ki a csaló, az adósságcsináló, a vagyonbukott? a válasz az, hogy Nagy István, nem pedig Kis István. Ebben az értelemben tehát a czég nem neve a kereskedőnek «mint olyannak)). A «mint olyan» hozzátétel, azt mondtam, magát a kereskedői szereplést is jelentheti. Ha I. Ferencz Józsefről «mint