Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - A czég

22 Dí SCHWARZ GUSZTÁV fejedelemről« beszélünk, akkor őt «Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya» név illeti, «a pápa» minden időben egy bizonyos embert jelent, kiről e kitétellel «mint» az egyház fejéről akarunk szólani; és hasonlóképen: «a képviselőház elnökének*) nevezzük X. urat, ha róla «mint elnökről* akarunk beszélni, és ha Y.-néről, a ki feleségünk édes anyja, «mint olyanról» akarunk szólni, nem Y.-nénak, hanem (-anyósunknak)) fogjuk nevezni. Mindezek a kifejezések is félreérthetetlenül egy bizonyos konkrét egyedre utalnak. De ezek ez egyedeknek nem neveik, hanem a róluk szóló valamely állítmány megjelölései: e szavak nem egy egyedet nevednek meg, hanem egy meg nem nevezett valakiről valami állítást mondanak ki, a mely állítás persze — ha ez állítás, mint a fenti példákban, csak egy valakire áll — közvetve felismerhetővé teszi egyszersmind azt az egyedet is, akire ez állitmány talál. Az ily állitmányjelöléseket, ha a hivatalos életben használatosak, az általuk megjelölteknek nem nevei, hanem c^imei.Ily értelemben mondhatjuk-e a czéget a kereskedő «mint olyan» nevének, helyesebben czimének? Nem mondhatjuk. Mert ha czime volna a czég a kereskedőnek, akkor kellene, hogy a czimet róla mint állitmányt lehessen kimondani, vagyis kellene, hogy valamint azt mondjuk: I. Ferencz József magyar király, X. a képviselőház elnöke, Y.-né az anyósom, ugy azt is mondhassuk: Nagy István ur Kis István — a mit pedig nem lehet mondani. A czég tehát ebben az értelemben sem neve a kereskedőnek «mint olyannak)). Az előadott kifogások állanak a birált tétel olyan változatairól is, a milyen pl. Nagy Ferencinél (Ker. jog 25. §.) olvasható: a czég «nem egyszerűen a kereskedő neve, hanem a kereskedőnek az üzletre vonatkozó neve». Mert a czég kétségkívül az üzletre «vonatkozik» ugyan, (csakhogy éppen az a kérdés, miféle vonatkozás van czég és üzlet között); kétségtelen, az is, hogy valamely név azonfelül, hogy valami egyedet megjelölj neki egyúttal valamely bizonyos vonatkozását más vala-