Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - A czég

20 D.c SCHWARZ GUSZTÁV A CZÉG. Irta: Dr. SCHWARZ GUSZTÁV. Két nézet van az irodalomban a kereskedelmi czég mivoltáról. Az egyik szerint: a czég a kereskedő neve, a másik szerint: az üzlet neve. Szerintem egyik sem felel meg a valóságnak. A czég nem a kereskedő neve. «Név» oly szó, melyet valamely egyed megjelölésére használunk: ily értelemben beszélünk egy ember, egy állat, egy dolog (pl. «a normafa»i nevéről. Ily értelemben a mai kulturvilágban minden embernek meg van a maga neve, még pedig nemcsak tényleges neve, azaz, a melyen az emberek őt tényleg nevezik, hanem jogi neve is, azaz, a melyet a jog rendel számára, ily neve, akár tényleges, akár jogi értelemben, egy embernek több is lehet: tényleges névképen szerepelhet pl. valakinek jogi neve mellett, vagy helyett valamely csúfnév, felvett név, törvénytelen név, irói név stb. is. Jogilag is több neve lehet valakinek: pl. ha a törvény megengedi, hogy az elvált nő családi neve mellett volt férje nevét is használhassa. A tétel, hogy a czég a kereskedő neve tehát vagy azt jelenti, hogy a czég szót az emberek tényleg használják valamely konkrét kereskedő megjelölésére, vagy azt, hogy a jog parancsánál fogva őt ezzel a czég szóval kell megjelölni. Valójában ez értelmek egyikében sem kereskedő neve a czég. Tegyünk próbát! Nagy István megveszi Kis István üzletét a czéggel együtt. Az üzletet ezentúl a Kis István czég alatt fogja folytatni. De sem tényleg nem fogják az emberek ezentúl Nagy István urat Kis Istvánnak nevezni, sem a törvény nem rendeli, hogy igy kell őt nevezni: Nagy Istvánnak, noha kereskedő és noha «Kis István» a czége, neve