Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 2. r

A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVINÁBAN. Irta: Dr. KIRÁLYFI ÁRPÁD. (Második közlemény*]. A tartományi önkormányzati szabályzatnak a kiutasításra vonatkozó rendelkezéseiből, valamint a bosnyák jog egyéb forrásaiból láttuk, hogy a magyar és osztrák állampolgárok Bosznia és Herczegovina területén a külföldiek közé számittatnak. Hogy a magyar és osztrák honosok jogállásáról kellő képet nyerjünk, foglalkoznunk kell még az alkotmánytörvényeknek ide vonatkozó pontjaival. Az önkormányzati szabályzat 18. §-a értelmében csak a tartományi illetőségű személyek birnak gyülekezési joggal; a gyülekezési jogról szóló és az önkormányzati szabályzattal egyidejűleg kibocsátott törvény 6. §-a pedig ezen felül még külön is kiemeli, hogy külföldiek közügyek tárgyalására összehívott gyűléseknél rendezők vagy vezetők gyanánt közre nem működhetnek. Az egyletekről szóló, ugyancsak 1910. február hó 17-én kibocsátott törvény 20. §-a szerint pedig külföldiek politikai egyletek tagjaiul fel nem vehetők. Itt, az alsóbb fokú politikai jogok terén látjuk tehát az elismerését annak az elvnek, melyet a bosnyák alkotmány a legfőbb politikai jognál, a választói jognál nem respektált, hogy t. i. külföldiek oly jogokat, melyek utján közvetlenül vagy közvetve a közügyek intézésébe folynának be, nem gyakorolhatnak. A magyar és osztrák állampolgárokra nézve e rendelkezések folytán ilyképen az a sajátszerű helyzet következik be, hogy mig a választói jogot az alkotmány megadja nekik az egész vonalon, és pedig ugy az aktiv, mint a passiv választói jogot a tartománygyü* Előző közleményt 1. Jogállam. 1910. IV. füz. 241. í.