Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 2. r

328 D? KIRÁLYFI ÁRPAD lésbe, a járási tanácsba* és a községi képviseletekbe,** addig az alsóbb rendű politikai jogokból ki vannak zárva. Mig tehát a legfelsőbb politikai testületnek, a tartománygyülésnek tagja lehet a magyar és osztrák állampolgár, addig egy közönséges politikai egyletbe nem léphet be; vagyis ha egy magyar vagy osztrák honos tartománygyülési képviselő egy politikai egyletbe kiván belépni, akkor előbb annak rendje és módja szerint meg kell szereznie a tartományi illetőséget. Vagy ha a tartománygyülésnek egy magyar vagy osztrák honos tagja beszámoló beszéde megtartása czéljából gyűlést hiv össze, ebben, minthogy ez közügyek tárgyalására összehívott gyűlés, a gyülekezési törvény 6. §-a alapján megakadályozható volna. Boszniában a magyar és osztrák állampolgárok számára e szerint az alsóbb rendű politikai jogok nehezebben lesznek elérhetők, mint a felsőbb rendűek. De nemcsak az egyesülési és gyülekezési jog, mint politikai jogok terén, hanem még az általános polgári jogok, tehát ama jogok terén is, melyek nem jelentenek aktiv részvételt az államhatalomban, distingvál az alkotmány a tartományi illetőségű és nem tartományi illetőségű személyek között. Az önkormányzati szabályzat az általános polgári jogokról szóló fejezetében bizonyos jogokat és pedig igen jelentős jogokat kifejezetten- a tartományi illetőségű személyek számára biztosit, igy a már fentebb emiitett lakó és tartózkodási szabadság jogán kivül, bármely kereseti mód szabad gyakorlásának jogát (5. §.), a nyelv és nemzeti jelleg fenntartásának, (11. §.), s a tan- és nevelőintézet alapításának jogát (13. §.). Talán elég arra utalnunk, hogy különösen ez utóbbi jognak a tartományi illetőségűek számára való * A járási tanácsról szóló 1910 február 17-iki törvény 1? —19. §-ai szerint az aktiv 28. g-a szerint pedig a passiv választói jog a magyar és osztrák állampolgárokat is megilleti. ** A Serajevó város számára 1884 január 9-én kibocsátott községi szabályrendelet 6. §-a szerint a községi aktiv választói jog három évi állandó ott tartózkodás és adófizetés ténye alapján illeti meg a 24. életévüket betöltött, a 9. §. szerint pedig a passiv választói jog öt évi állandó ott tartózkodás és adófizetés ténye alapján illeti meg a 50. életévüket betöltött magyar és osztrák állampolgárokat. («Sammlung der Gesetze und Verordnungen für Bosnien und die Herczegovina». 1884. 2. 1.)