Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A római jogról. 1. r

A RÓMAI JOGRÓL. 269 Bármennyire is érezzük azonban a Fuchs-(é\e támadások tarthatatlanságát, túlzó optimizmus volna azt hinni, hogy káros hatásuk nem jelentkezik. Egészen eltekintve a nemjogász köröktől, melyek az ily olcsó szellemeskedések számára mindig szolgálnak hálás közönséggel, igazi jogászok, sőt jogtudósok is könnyen tévútra vezetődhetnek, ha a megfelelő fölvilágositás elmarad. Fölösleges újból ismételni a jogtudománynak is ma már a végletekig menő speczializáczióját; napjainkban nagyon sok jogi és államtudományi disciplina szaktudósa nincsen abban a helyzetben, hogy a római jog problémáit állandóan figyelemmel kisérhesse. A par excellence római jogásztól, valamint a magánjog és kánonjog művelőjétől eltekintve, a többi tudományágak képviselői mindinkább eltávolodnak e problémáktól, mert ellenkező esetben alig maradhatna idejük saját tudományuk alapos művelésére és előbbre vitelére. Ma már a kereskedelmi jogász, a perjogász, valamint más oldalról a magyar jogtörténész is mindinkább elszigetelődik a római jogtól, nem is szólva a büntetőjogászról, valamint az államtudományok művelőiről, kik egyáltalán nem állanak azzal összeköttetésben. így azután nem csodálhatjuk, hogy ha a fent érintett mozgalmak még jogtudományi körökben is fölkeltik a kétkedés csiráit a római jog értékével szemben. Ha indokoltnak nem is, de érthetőnek tartjuk azt a mindenfelé — igy nálunk is — észlelhető felfogást, mely a római jogot már csak azzal a bizonyos pietással szemléli, mely az esetleg kedves ifjúkori emlékeknek jár ki, de ennél több elismerésre nem hajlandó. Ennek azután visszahatása sem maradhat el magára a római jogi irodalomra; a tudományág ártalános lebecsülésének, vagyis az azzal szemben támasztott jogászi igények leszállításának következményeképen a — főként Kohler óta divatos — legkülönbözőbb «összehasonlító jogtörténeti », valamint régiségtani, philologico-metaphysikai — de egyébiránt jogászi szempontból abszolút értéktelen — kísérletek békésen megférnek a közvélemény ítélete szerint a «római jog» kategóriájában. A vérbeli jogász az ilyen munkát lenézi ugyan.