Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A római jogról. 1. r

2Ó2 Dí KISS GÉZA a «közrend érdekében*) egyszerűen eltávolítsák. Ha a bosnyák alkotmány megajándékozta a magyar és osztrák állampolgárokat a tartománygyülésen való részvétel jogával, akkor méltányos lett volna, hogy egyúttal biztosítsa joguk gyakorlására legalább is azt a garancziát, hogy a tartománygyülésen kivül álló ténye­zők őket képviselői működésükben soha semmi körülmények között ne akadályozhassák. (Befejezése következik.) A RÓMAI JOGRÓL. Irta: dr. KISS GÉZA. I. Az utóbbi évek reformmozgalmai a magánjog irodalmában sok más megingatott probléma mellett a magánjogi fogalom­képzés, módszertan és rendszer alapját: a római jogot sem hagy­hatták érintetlenül. Azok a támadások, melyek az uralkodó módszer és rendszer ellen elhangzottak, elsősorban magának az «uralkodónak* trónusát igyekeztek megrenditeni, hogy radi­kális, mondhatnánk forradalmi terveiket annál jobban biztosit­hassák. A mit a különböző nemzeti törvénykönyvek megalko­tása inkább csak forma szerint kisérlett meg keresztülvinni, azt e reformmozgalmak materiális szempontból is erélyesen köve­telik : a római jog háttérbe szorítását. Az emiitett polgári törvénykönyvek csak alakilag érintették a római jog befolyási körét és uralmi helyzetét. A franczia és osztrák törvény­könyvtől egészen eltekintve, maga a nagy egységes németbiro­dalmi magánjogi kodifikáczió sem vont maga után materiális módszer- és rendszerváltozást. A «romanisztikai fogalomképzés», a maga összes módszer- és rendszerbeli következményeivel továbbra is uralmon maradt. Hogy a «Pandektenrecht»-ről szóló előadások a «Deutsches Bürgerliches Recht»-ről szólóknak adtak helyet, ez lényegileg nem jelent változást a fent érintett szempontból. A pandektajog, a maga évszázados eredményeivel,

Next

/
Thumbnails
Contents