Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 1. r

248 Dí KIRÁLYFI ÁRPÁD küldött bizottságokat törvényhozói hatáskörrel, hanem azokat pusztán, mint a két állam nemzetközi érintkezésének szerveit* alkotta meg. Ezért statuált intézményes garancziákat az iránt, hogy azok egységes collegiummá ne váljanak és hogy működésükben, még eljárásuk rendjében** is a paritás elve szigorúan keresztül vitessék. A törvényhozó testület közössége, akár tágabb, akár szűkebb körben érvényesül, akár az államhatalom teljességére, az állami ügyek egész complexumára, akár csak egy bizonyos ügyre is, két államból egységet, az államok szövetségéből szövetséges államot teremt. Mert a törvényhozás az egységes állami akarat alkotásának szerve. A törvényhozás által kifejezett állami akarat, mint egység jelentkezik, mint az osztatlan államhatalom egységes akarata, abban az azt alkotó elemek többé meg nem külömböztethetők. Ha tehát elismerjük azt, hogy létezik olyan egységes állami akarat, mely magyar és osztrák állampolgárok együttműködése által jöhet létre, akkor ezzel elismerjük azt, hogy léteznie kell olyan állami személyiségnek is, melynek akarata ily módon nyilvánulhat, léteznie kell olyan államhatalomnak, a mely magyarokra és osztrákokra egyaránt kiterjed és a melynek szempontjából ők többé nem mint magyar és nem mint osztrák állampolgárok működnek közre az állami akarat létesítésében, hanem mint ennek a felettük álló államhatalomnak elemei. A boszniai alaptörvények ezt kifejezetten nem mondják ki, de az intézmény természeténél fogva szükségképen feltételezik. Mert egy nem létező államhatalom akaratának nyilvánítására külön szervet rendelni nem lehet. A mikor tehát a bosnyák alkotmány a választói jogot a vegyes állampolgárság alapján szervezte, csakis abból a feltevésből indulhatott ki, hogy létezik olyan állami személyiség, a mely a magyarokat, osztrá* Kmety: «A magyar közjog tankönyve.)) Budapest. 1901;. 486. 1. ** A ?4. §• szerint a két bizottság együttes ülésben nem tanácskozhatik s egymással csak irott üzenetek által érintkezhetik ; a 55. §. szerint pedig együttes ülést negyedül csak egyszerű s^ava^ás végett* tarthatnak.