Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 1. r

A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. 249 kokat és a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőségű személyeekt egyaránt átfogja. Bizonynyal ilyen jövőbeli alakulatok lehetősége lebegett Szilágyi Dezső előtt, a mikor három évtizeddel ezelőtt, a Bosznia és Herczegovina közigazgatásáról szóló 1880. évi VI. t.-cz. képviselőházi tárgyalásakor hangoztatta, hogy itt «lerakjuk az alapjait annak, hogy a két állam közt fennálló kapcsolatból egy harmadik közös állam nőjje ki magát mindkét állam felett. »* A paritást Bosznia kormányzásában, legalább jogilag, mindeddig meg tudtuk őrizni, de ezzel a közös parlamenttel oly intézményt plántálnánk Magyarország és Ausztria közé, mely a monarchia dualisztikus alapszerkezetét kompromittálja. Ha a boszniai sabort törvényszerűnek elismerjük, ha tehát elismerjük, hogy egy közös, egységes és osztatlan szerve, ha csak egy ügyben is, lehet a monarchia két államának, akkor ezzel már is elismertük azt az elvet, hogy a monarchia, mint önálló jogalany létezhetik. Mert ahhoz, hogy két állam összenőjjön, elég, ha csak egyetlen egy ponton is egyesül. Hiszszük, hogy a boszniai alaptörvényeket alkotó faktorokat nem ilyen czélzat vezérelte, mikor helyet adtak a magyar és osztrák állampolgároknak a boszniai tartománygyülésben, hiszszük ezt annál is inkább, mert a magyar és osztrák állampolgároknak választói joggal való felruházása első látszatra valóban teljesen ártalmatlan intézménynek tűnik fel. Hiszszük, hogy ezt a kérdést az illetékes jogalkotó tényezők tisztán a lakosság egyéni joga szempontjából kezelték és e szempontból, megfelelően a választói jog individualisztikus felfogásának, talán méltánytalannak tűnt volna, hogy a mikor megadják Bosznia népének az általános választói jogot, sőt bizonyos korlátok között választói jogot adnak még a nőknek** is, hogy akkor ne ruházzák fel választói * ((Képviselőházi Napló » 1878—81. VIII. köt. 75. I. ** Az I. kúria 1. választóosztályában a nők is választói |oggal birnak, a mennyiben megfelelneK a választói jog általános feltételeinek és a választási rendtartás 6. §-ának a) pontjában foglalt ama különös feltételnek, hogy földadó fejében legalább 140 koronát fizetnek. A női választók azonban e jogukat csak meghatalmazott által gyakorolhatják.