Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Az 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. 2. r.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. miatt egyszer már meg volt büntetve (286. §.); a halálbüntetés kiszabása azonban ekkor sem kötelező, a mennyiben a bíróság választhat a halálbüntetés és az életfogytig tartó börtön között. A javaslat 287. §-a szerint az is halállal büntetendő, ki életfogytig tartó börtönbüntetésének végrehajtása alatt gyilkosságot követ el. A halálbüntetés a jav. 18. §-a értelmében kötél által, rögtönitélő bírósági eljárásban agyonlövetéssel is végrehajtható. S\abadsági>es\tésbüntetések : a börtön (Kerkerstrafe), fogház (Gefángnisstrafe), elzárás (Hafstrafe), és házi fogság (Hausarrest). A börtönbüntetés vagy életfogytiglani, vagy időleges, mely esetben legrövidebb tartama egy, leghosszabb tartama husz év s években, vagy hónapokban szabandó ki (19 §.). A fogházbüntetés három naptól husz évig (20. §.), az elzárásbüntetés egy naptól öt évig (21. §.) terjedhető időtavamban szabható ki. A házi fogság minimuma egy nap, maximuma két hét (22. §.). A házi fogságra itéltnek meg kell Ígérnie, hogy lakását nem hagyja el, mely igéretét ha megszegi, ugy büntetési idejét elzárásban tölti ki. A házi fogság a javaslat szerint csupán elzárás helyett és csak akkor alkalmazható, ha az e'zárás az elitéltre akár egészségi állapota, akár kereseti viszonyai szempontjából túlságos szigorúnak, illetve súlyosnak mutatkozik (óo. §.). Nagy körültekintéssel szabályozza a javaslat a feltételes szabadságra bocsátás intézményét (23—26. §§.). Az egy évet meghaladó időleges szabadságvesztés büntetésre itélt, ha büntetési idejének kéthar.nad részét, az életfogytiglani börtönre itélt, ha tizenöt évet és végezetül a fiatalkorú, ha legalább hat hónapi szabadságvesztés büntetésének kétharmad részét kitöltődé, feltételesen szabadságra bocsátható, ha a büntetés végrehajtása alatt tanúsított életmódja és magaviselete s egyéb előjelekből következtetni lehet arra, hogy tisztességesen fog viselkedni. A próbaidő egyenlő a büntetési időnek hátralevő részével, de hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet. Ez annyit jelent, hogy tényleg csak a legalább másfél évre itélt bocsátható feltételes szabadságra, továbbá, hogy a tizenöt évre és tizenöt évnél hosszabb időre itélt egyenlően csak öt évet tölt feltételes szabadságon. Gyakorlatilag a következő elosztásokat nyerjük: másfél évig a büntetés az intézetben töltendő ki; a másfél év igy oszlik meg: egy év év az intézetben, hat hónap feltételes szabadságon; három évnél: két év u:án egy év, tizenkét évnél: kilencz év után három év, tizenöt évnél: tiz év u án öt év, tizenhat évnél: tizenegy év után öt év, t'zenkilencz évnél: tizennégy év után öt év stb. esik feltételes szabadságra. Az életfogytiglani börtönre itélt a tizenötödik év után helyezhető feltételes szabadságra s ez állapotban szintén öt évet tölt el. Részünkről e számadási szabályokat mindenben helyeseljük, j kivéve azt, hogy a próbaidő minimuma hat hónap, mert igy a másfel évnél rövidebb időre Ítéltek ki vannak zárva kedvezményből, holott ezeknél is indokolt lehet a feltételes szabadságra helyezés. Nézetünk szerint a legalább egy évre ítéltek és pedig büntetési idejük kétharmad részének kitöltése után, de azzal lennének