Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - A közokiratok végrehajtása tárgyában Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő nemzetközi szerződés előkészítése [könyvismertetés]

IRODALOM. IRODALOM. A közokiratok végrehajtása tárgyában Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő nemzetközi szerződés előkészítése. Irta: dr. Magyary Gé^a, budapesti egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1909. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 90 oldal. Magyarország középeurópai gazdasági egyesületének megbízásából dr. Magyary Géza, budapesti ny. r. tanár véleményes jelentést dolgozott ki abban a kérdésben, minő szempontok figyelembevételével lehetne Magyarország, Ausztria és a Németbirodalom között a közokiratok kölcsönös végrehajtása czéljából szerződést létrehozni. Ez a véleményes jelentés most nyomtatásban is megjelent. A mily örömmel lehet üdvözölni az illetékes faktorok által is felkarolt végrehajtási egyezmény eszméjét, ép oly örömünk tehetik abban a nagy tudással, gonddal és szorgalommal elkészített jelentésben, a mely az egyezmény megkötésénél figyelembe veendő szempontokat részletezi. A jelentés bevezető része utal a mostani jogállapotokra, a melyek azt a sok gazdasági érdeket, a mely Magyarországot, Ausztriát és a Németbirodalmat összefűzi, a kívánatos jogi védelemben nem részesitik. Ausztriával viszonosságunk van a bírói határozatok és kötött egyezségek végrehajtására, a Németbirodalommal szemben pedig általában viszonosságunk sincs. Ez az állapot tarthatatlan. A viszonosság hiányainak hátrányos következményeit nem is kell bővebben ecsetelni s elég arra rámutatni, hogy még a viszonossági gyakorlat is nagyon ingadozó alap, holott minél szorosabb a gazdasági összeköttetés két állam közt, annál szilárdabb jogi alapot kell annak adni. Ez a szilárd jogi alap csak nemzetközi szerződés lehet. A bevezető rész után dr. Magyary Géza széles tudományos alapon teszi vizsgálat tárgyává, hogy melyek azok a közokiratok, a melyeknek végrehajtását a köiendő szerződésben czélszerü lenne elismernünk, hogy továbbá, ha polgári'perben hozott itélet, végzés vagy polgári perben kötött egyezség szolgál a végrehajtás alapjául, melyek azok az illetékességi okok, a melyek alapján a végrehajtás megengedhető, valamint, hogy akkor, ha polgári perben hozott itélet vagy más határozat szolgál a végrehajtás alapjául, minő biztosítékokat czélszerü keresni az iránt, hogy az elmarasztalt fél meghallgattatott, illetve neki erre alkalom adatott és hogy miképen győződjék meg a belföldi bíróság a kielégítési végrehajtás elrendelése előtt arról, hogy a külföldi közokirat a belföldi jogrendbe, illetőleg tiltó törvénybe nem ütközik s hogy az egyezség megfelel-e az előbb említett feltételeknek.