Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Újabb szempontok a részesség tanában

1 22 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. mai pozitivitással : akkoriban az ingatlan tulajdon megszorításaiban — «Anerbenrechu és hasonlók — az objektív gondolkodók is a földbirtortok eladósodásának egyedüli gyógyszerét vélték felfedezettnek, mig azóta a Németországban tett tapasztalatok — rengeteg milliók elfecsérlése után — szomorú kijózanodásnak adtak helyt, és az ujabb reformeszmék ismét a föld vételárának csökkentése és a földtulajdonosok hitelnyerés végett való tömörítése körében mozognak. Mindezeket az uj kívánalmakat felvetni és jogászi megvalósításuk leghelyesebb módját javaslatba hozni — ez a fontos feladat hárul az uj Jogászgyülésre ; s szavának annál nagyobb hazánkbin a természetes súlya, minél igazabb az, hogy törvényalkotó fóru maink még mindig bizonyos bürokratikus fölénynyel ignorálják a magánoldalról jövő megnyilatkozásokat. Az egylet másik szenzácziója a f. é. január 15-iki teljes ülés tárgya volt : Magyary Géza professzor adott számot az imént megtartott bécsi jogsegélykonferenczia eredményeiről. Nem lepett meg az Európaszerte elismert tekintélyű előadónak a kérdések minden oldalára kiterjedő biztos és teljes tájékozottsága, s nem lepett meg az a komoly és nálunk — fájdalom — ritka hazaszeretet, mely nem beszél, hanem cselekszik. de örvendő meglepetést hozott számunkra a császárvárosból az a hir, melyet felszólalásában Lers Vilmos ujabb adatokkal bővített, hogy a nemzetközi kérdések megvitatásánál nemcsak meghallgatnak, hanem itt-ott támogatnak is bennünket a külföldi hatalmak. Hogy ott támogatnak, a hol ez nekik előnyük: ki csodálkoznék ezen? Hiszen náluk is a hazaszeretet ténye ez, csak ugy mint nálunk. Ebből foly, hogy a kérdések megoldásánál épen Németország homlokegyenest ellenkező szempontot kénytelen képviselni, mint mi. A nagy ipari exportállam kizárólag a követelések minél biztosabb és gyorsabb behajtását óhajtja, neki erre van szüksége, hogy iparüzeme állandó és biztos forgalomra számithasson. O a maga kötelezettségeit mint adós a külfölddel szemben amúgy is pontosan teljesiti, mert ettől függ elsősorban egy más nagy országos érdeke : népességének kenyérrel való ellátása. A mi helyzetünk más : ambicziónk csak oda irányulhat, a mit Magyary ugy fejezett ki igen találóan : «becsületes adósok akarunk lenni». Fizetni akarunk, de lassan és ugy, hogy a mellett tönkre ne menjünk. Nekünk tehát kíméletes és méltányos perjogra van szükségünk a külfölddel való vonatkozásainkban — a mi még távolról sem jelenti a kötelezettség alól való kibújás tervét. A mikor Schwar^ Gusztáv evvel szemben az olcsó és biztos hitel szükségességét hangoztatta s e szempontból a szigorú és gyors behajtás álláspontja mellett tört lándzsát: az érem másik oldalát vetette fel, s kétségtelen, hogy van neki másik oldala. De van — hogy ugy mondjam — harmadik oldala is. A modern nagyipari termelés berendezése olyan, hogy állandóan küzdenie kell a iulprodukc\ió veszedelmével. A vámbelföldön segit ezen a kartell ; a vámkülfölddel szemben azonban ez az eszköz rendszerint csütörlököt mond. Már pedig a