Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Újabb szempontok a részesség tanában

BÍRÓI GYAKORLAT. külföldi exportot a nagyipar épen a fölös árumennyiség elhelyezése érdekében nem nélkülözheti: napirenden van, hogy a külföld olcsóbban vásárol, mint a belföld. Ismeretes ez a jelenség pl. a német rúdva^kivitel körében ; s egy jeles német nemzetgazdász éppen mostanában küldte be e sorok Írójának a most közzétett kálitörvényjavaslatot, melynek 21. §-a megtiltja, hogy az alakítandó szindikátus a külföldre alacsonyabb áron szállítson kálisókat, mint az amaz évi legmagasabb belföldi árak. Mi következik ebből? Az, hogy Németországnak ránk mint vevőre nagyobb szüksége van, mint nekünk reá, s hogy ezért hitelt, halasztást, kedvező fizetési feltételeket kénytelen nekünk biztosítani, különben vásárlunk — Ausztriától. Németország a jogsegély tárgyában velünk szemben el fog menni addig a végső határig, a melyen tul követelései behajtását egyáltalán és nemcsak azoknak gyors behajtását veszélyeztetve látja ; s tehát e ponton Németország irányában engedékenynek lennünk fölösleges és káros fényűzés volna. Viszont Ausztriával szemben nem ezen a ponton dől el a gazdasági sorsunk, hanem a vámtételek körül: az ipari termékekre vetett tilalmi vámok zárják el előlünk a külföld piaczait. Itt váltja fel Ausztria politikai felsőbbségét készpénzre ; ide kell összpontosítanunk erőnket, ha azt akarjuk, hogy ez valaha máskép legyen. M, BÍRÓI GYAKORLAT. Magánjogi gyakorlat. A minae juris jogosságának kérdése elsősorban a mindennapos gyakorlat emberét, különösen a hivatásos jogképviselőt érdekli. A Curia 2418 909. p. sz. ítélete a bírói eljárással való fenyegetés magánjogi hatását igy formulázza: «a bírói jogsegély igénybevételével való fenyegetés egymagában még nem jogellenes; ezen különben jogos fenyegetés jogellenessé válik, ha az azzal fenyegetőt meg nem illető vagyoni előny elérését czélozza és a fenyegetettben az akarati elhatározást befo'yásoló félelmet szült.» Nézzük csak: a minae juris egymagában «jogos»; de «joge!lenes», ha a) jogtalan követelésre irányul és b) a nyilatkozó fél megfélemlítésére alkalmas. Mit jelent azonban a «jogellenes» kifejezés? Ha a C. tételét elvi formulájában olvassuk, azt hinnők, hogy a minae okából igényt támasztó félnek kell ezt a kettős jogalapot leraknia. Az eset közelebbi ismerete azonban distinctióhoz vezet. A kereset jogügylet érvénytelenítésére irányul. A C. a megfélemlítést bizonyítottnak vette, mert a jogban járatlan felperest alperes ügyvédje azzal fenyegette, hogy szándékos emberölés miatt feljelenti, s kifejtette előtte, hogy a bünper őt erkölcsileg és anyagilag tönkre fogja tenni, mire felperes az ezúttal megtámadott okiratot nyomban kiállította;