Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Újabb szempontok a részesség tanában

I 10 Dí HALÁSZ ZOLTÁN próbálkozott e tanok alkalmazásával. Az 1902. évi uj norvég btk. a részesség mai tanával szemben a legradikálisabb álláspontot foglalja el, a mennyiben a tettesség és részesség fogalmi megkülönböztetését is elvetve, a bűncselekmény realizálásában való mindennemű és fajú részvételt, mint a létrehozásnak jogilag teljesen egyenértékű jelenségét és formáját fogja fel. Igaz, hogy ez a Lis~t, Seuffert, Get?, Nicoladom és bizonyos tekintetben Sighele is — hogy csak a legkiválóbbakat említsem — által képviselt elméletnek a részesség kérdésében a gyakorlati életbe való átvitele, a ma uralkodó részességi alakok: a felbujtás, a segítés és a társtettesség differentiálódásából támadt inconsequentiákat megszünteti, de viszont oda vezet, hogy a különös részben az egyes bűncselekmények körülirása mesterkélt, complikált lesz. Ebbe az uj irány híveinek bele kellett nyugodniok. Épen a norvég btk.-re czélozva mondja igen helyesen Höpfner (Die rechtliche Eigenart von Anstiftung und Beihilfe. 471. 1.), hogy az ilyenfajta törvényhozási próbálkozás, kísérlet épen ma, midőn a laikus elemnek a büntető jogszolgáltatásban mentől nagyobb mértékben való részesítése az uralkodó felfogás szerint a főczél, egyenesen veszedelmes. De van ennél szerintem egy jóval nagyobb hibája is ennek a rendszernek, a melyre a későbbiekben reámutatni kívánok. Nem feladatom e helyen a norvég btk. álláspontját a teória szempontjából kritika tárgyává tenni; csupán néhány körülírást kívánok bemutatni, a melyekből a jog ez ágában járatos rögtön belátja, hogy a gyakorlat tekintetében mennyire nem kielégitő a norvég btk. megoldása. Az általános részben felvett 58. §. kimondja, hogy ha többen működtek közre valamely büntetendő cselekmény létrehozásában és ezek közül valamelyiknek a közreműködése lényegileg a részesek egy másikától való függőségének eredménye, vagy pedig jóval csekélyebb jelentőségű, mint annak a másiknak a közreműködése, ugy reá a megállapított büntetés legalacsonyabb mértékén alul is kiszabható a büntetés, vagy pedig akár enyhébb büntetésnem is