Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Újabb szempontok a részesség tanában

UJABB SZEMPONTOK A RÉSZESSÉG TANÁBAN. I I I állapitható meg. A hol pedig a cselekményre csak pénzbüntetés van megállapítva, amaz esetekben a büntetés egészen el is maradhat.* Bár a norvég btk. eme 58. §-ához irt indokolásában azt olvassuk, hogy csak az első pillanatra látszik ugy, mint ha ez a rendelkezés ugy elméleti, mint gyakorlati tekintetben szakitana a régebbi törvényhozások álláspontjával, voltaképen azonban ez inkább látszat, mint valóság, — mégis mindenki tisztában lesz már az első olvasásra azzal, hogy itt nagyon is világos valóságról van szó, a mely felfogásunkban az indokolás figyelmes elolvasása csak még jobban megerősít bennünket.** A ki a segítésben és a felbujtásban nem lát egyebet, mint a tettesség egyik jelenségét, annak bele kell törődnie abba, hogy az egyes bűncselekmények ugy írassanak körül, hogy mindenféle közreműködés a bűntett létesítésében mint tettességi cselekmény jelöltessék meg. Helyesen mondja Hergt: Die Lehre von •der Teilnahme am Verbrechen, (Heidelberg 1909. 189. 1.) cz. munkájában, hogy a ki a hamis esküre felbujt, az nem esküdött hamisan, a ki őrt állt a lopásnál, az elvételt nem követett el. A Lis^t-íéle felfogás alapján, melyet a németországi mindenáron reformereskedni akaró követői inkább elcsavartak, mint továbbfejlesztettek, nem lehet büntetéssel fenyegetni csak azt, a ki ölt, hanem általában azt, a ki az embernek halálát okozta vagy közreműködött általában abban, hogy valakinek halála okoztassék. És tényleg a norvég btk. vonatkozó 235. §-ában ezt a körülírást találjuk. A hamis eskünél: a ki hamis esküt megállapító nyilatkozatot tesz, vagy azt előidézi azzal, hogy * Megjegyzem, hogy ez a szakasz alkalmaztatik abban az esetben is, midőn a tettes tettének káros következményeit elháritia, az okozott kárt megtéríti vagy önmagát feljelenti és kimerítő vallomást tesz. Tehát a látszatát is kerüli a norvég btk. mintha ez a rendelkezés valamely elméleti categorizálás folyománya volna. Két egészen külön fajta jelenségre ugyanaz a rendelkezés. ** Entwurf eines alig. bürg. Strafgesetzbuches für das Königreich Norwegen Motive übers. v. Bittl. Berlin 1907. 161 —176. 11.