Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

68 BÍRÓI GYAKORLAT. az egyéni czéggel: közkereseti és betéti társasággal szemben nyilvánulhat meg és nyilván elesik a részvénytársaságokkal és szövetkezetekkel szemben, a melyek mindig költött és rendszerint hangzatos néven jegyzik czégüket. Ha tehát előbbieket nem akarjuk kedvezőtlenebb helyzetbe hozni és nem akarjuk elzárni annak lehetőségét, hogy az ő általuk forgalomba hozott áruk megjelölését, pl. védjegyeket stb. czégükbe felvehessenek, ugy az egyéni és társas czégekre egyaránt minden oly hangzatos és jellegzetes toldatot meg kellene engedni, mely a tényleges üzleti viszonyokkal nem ellenkezik és nem czélozza a közönség megtévesztését. Más szóval pusztán a tisztességtelen versenyt kell lehetetlenné tennünk a czéghasználat körül. Ezen nem szabad tulmennünk, midőn az üzleti reklám és tömeges hirdetések korában a kereskedőknek eminens érdekük, hogy áruik és czégük pregnánsan nyomódjék be a közönség emlékezetébe; már pedig nyilvánvaló, hogy az «OdoU, «Diana», «Kodak» stb. elnevezések sokkal markánsabbak, mint a Kis, a Weisz stb. czégmegjelölések. A férjes nő czéghasználásának módjával a Curia különös előszeretettel foglalkozik. Miután már eltiltotta, hogy a nő nem használhatja pusztán férje vezetéknevét (IV. tan. 13. sz. elvi hat.) és megengedte, hogy férje vezetékneve mellett saját keresztnevének kezdőbetűjét tüntesse fel,* ujabban kijelenti (1908. szept. 17. 676 1918. Ker. Jog. 266. és 294. a. sz.), hogy a férjes nő férjének vezetéknevét a czégből el nem hagyhatja és leánykori családnevét csak férje vezetéknevével kapcsolatban használhatja. A Kt. 12. §.-a üiletátruhá^ás esetén az érdekeltek hozzájárulásával megengedi, hogy az előbbi czéget az utódlásra vonatkozó toldással együtt megtartsák. Arról azonban ez a törvény nem tesz említést, vajon előfeltétele-e e jognak az, hogy az előző czég be volt e jegyezve vagy sem. A budapesti kir. tábla egy ujabb határozatában megengedi, hogy az egyetlen fiu mint apja utóda jegyeztethesse be czégét, holott apja czégbejegyzés nélkül folytatta üzletét (1907. okt. 9. 28^9 907. H. D. II. k. 27.). Ezzel szemben a győri tábla (19^0. 1907. Ker. Jog. 14.), de a Curia (211 1908. Ker. Jog. 143.) is ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy be nem jegyzett czég átruházás tárgyát nem képezheti. Ugyancsak a budapesti kir. tábla intézkedik arról, hogy örökösödés esetén miféle szabályok irányadók a czéget illetőleg a hagyatéki ügy végleges rendezéséig. Itt ugyanis két eshetőség lehetséges, vagy történik megegyezés az örökösök között a régi czég törlése iránt a hagyaték átadása előtt, vagy nem. Ha igen : akkor a régi czég törölhető. Ha nem : akkor a végleges rendezésig fenn kell tartani a régi czéget. Ennek csak természetszerű konzekvencziáját vonja le a tábla akkor, a midőn adott esetben az egyik örökösnek kérésére nem rendelte el a régi czég törlését és nem engedte * L . Jogállam V. évf. 709. lap.