Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

BÍRÓI GYAKORLAT. 69 meg saját czégének az öröklésre utaló toldással való bejegyzését (1908 febr. 5. 1 H/908. H. D. II. k. 80.). A bpesti tábla 1907 jun. 19-iki 15^1. sz. határozata* kapcsán felmerült az a kérdés, vajon valamely czég és üzlet megszerzése esetében a részvénytársaság saját czégének használata mellett a megszerzett üzlet czégét mint önálló és külön czéget használhatja-e és vajon köteles-e a czégben a részvénytársasági minőséget kitüntetni. A tábla kitért a kérdés elől és csak annyit mondott, hogy az uj czég jegyzésével csak a r.-t. képviseletére jogosított személyek hatalmazhatok fel. A segédszemélyzet jogviszonyára vonatkozó jogforrásunk a kereskedelmi alkalmazottakra nézve is az ipartörvény. Az erre vonatkozó judikaturát mintha már előre is befolyásolná az újonnan megjelent ipartörvénytervezet, illetőleg azok a reformeszmék, melyeket az ipartörvény elavult intézkedéseivel szemben már évek óta hangoztatnak. Ily szellemben foglalkozik a Curia a jogtalan levonások kérdésével, (C. 1008 jun. 11.; 1198, 907. H. D. II. k. 127.), midőn kimondja, hogy a főnök a segédjének adott előleget nem vonhatja le egyszerre, hanem a havi fizetéssel biró segédtől csak havi részletekben; ellenben attól a alkalmazottjától, ki félévenkint kapja fizetését, joggal követelhet váltót. Hasonló intentio vezette a budapesti kir. táblát, midőn a segéd jogtalan kilépése esetén is tilos, és igy kártérítésre kötelező cselekménynek tekinti a munkakönyv visszatartását, nehogy ezáltal a segéd a munkakeresés lehetőségétől megfosztassék (Budapesti T. G. 194 1908. Ker. Jog 182. h.). Az ipartörvénytervezet ezt oly módon kerüli ki, hogy a munkaadót kötelezi a munkakönyvnek az iparhatósághoz való letételére. Ugyancsak ebből a jogalapból fakad a munkaadó ama kötelezettsége, hogy a szolgálati bizonyítványt kiadja, s a mennyiben ezt megtagadja, vagy nem helyes alakban adja ki (p. o. segédraktárnoknak nevezi benne raktárnokát) és 3 kilépett alkalmazott e miatt nem kap uj állást, a főnök kártérítéssel tartozik (C. 1908. szept. 10. 83} 1908. Ker. Jog 252. h.). Ha pedig az iparos a jogtalanul kilépő segéd visszaállítását az ipartörvény 159. §-a értelmében 14 nap alatt nem kérelmezte, e határidő után a munkakönyvet még a jogos ok nélkül kilépő segédnek is vissza kell adnia (Budapesti T. 1908. G. 194. sz. Ker. Jog 280. h.). A főnök és alkalmazott közti jogviszonyban a Curia igyekszik az alkalmazott jogos érdekét ujabb határozatokkal körülbástyázni ; igy kimondja, hogy az alkalmazottnak a felmondási időre fizetésén kivül az a jutalék is jár, melyet alkalmazásban maradása esetén megkereshetett volna (1095 907. Ker. Jog 190. h.). Ha a díjazás iránt megállapodás nem történt, akkor az iparossegéd a szokásos díjazásra tarthat igényt : ha pedig ennél cseké* L. Egy. Dtár I. évf. 665. 1. és Mártonffy Mjrc^el erről irt tanulmánvíit. Lampel 1906.