Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

IRÓI GYAKORLAT. 67 Áttérve az elmúlt év határozataira, constatálhatjuk, hogy a Curia helyesen óvja meg a községi helyi nevekről szóló törvény intézkedéseit, midőn vétót emel az oly czéghasználattal szemben, mely a községi helyneveket a törvénytői eltérő módon jelöli meg. így a verseczi szerb bank részvénytársaság igazgatóságát utasította a Curia, hogy a részvénytársaság czégének szerb nyelvű szövegében a helységnév megfelelően módosittassék (C. 1907. nov. 6. 1200/907. H. D. II. k. 7.). Ellenben megengedte a Curia (1908. okt. 28. 740/1908. Ker. Jog. 294. sz.), hogy a magyar nyelven bejegyzett czégszöveg egyszersmind idegen nyelven is bejegyeztessék és igy szerb szövegű czégnél a cyrill betűk használata sem ütközik törvénybe. Egyébként a c\ég szövegének megengedhetősége tárgyában judikaturánkban még nem szűnt meg az az ingadozás, mely végeredményében törvényünkre vezethető vissza. Az egyik irány szerint a czég szövegébe csak olyan kifejezéseket szabad felvenni, melyek szoros összefüggésben állnak az üzlet körével. Ezt hangoztatja a kassai kir. tábla (1907. ápr. 29. lói 3 /907. H. D. II. k. 24.), midőn az egyéni czégnek nem engedi meg a következő bejegyzést : v Kisgazdák földhitelforgalmi vállalata K. V.» Hasonló húrokat penget a Curia (1907. okt. 30. H. D. II. k. 22.), midőn eltiltja a közkereseti társaságot attól, hogy oly toldatot használjon, mely a czéget ugy tüntetheti fel a közönség körében, mintha részvénytársaság, vagy szövetkezet volna, igy megtagadta a «Huszti kereskedelmi bank P. J. és fiai» közkereseti társaság czégének bejegyzését. Congruens evvel a bpesti kir. tábla határozata (1908. jun. 1. 15Ó2 908. H. D. II. k. 143.), melyben a «losonczi gazdasági és áruforgalmi bank K. E.» czéget csak a «bank» toldat nélkül engedi bejegyeztetni, mert e toldat a kiterjedt üzletkörü és nagy tőkével dolgozó, nagyszabású pénzintézet mértékét meg nem ütő üzletnél a közönség félrevezetésére szolgálhat. Ezzel az irányzattal némileg ellentétben állónak látszik a Curiának és a budapesti táblának két határozata: az egyik megengedi egy fényképező vállalatnak, melynek készítményei «Hungaria» néven vannak elterjedve, czégében e jelző használatát, a másik a Hungária toldatot egy szőlőteleppel biró közkereseti társaságnak, mert ezzel a jelzéssel áruinak magyar eredetére utal. (Bp. T. 3556/907. H. D. II. k. 20. és C. decz. 1 1. 1280/907. H. D. II. k. 21.) E határozatok közti ellentétet ugy oszlathatjuk el, ha a curiai joggyakorlatból azt a tanulságot merítjük, hogy azok a toldatok, melyek magára az üzlet körére utalnak, szigorúbb elbírálás alá esnek, mint azok az elnevezések, a melyek a tényleges üzleti viszonyokkal nyilvánvaló ellentétben nincsenek. Eszerint tehát a «Hungária* czimet minden olyan czég használhatná, melynek ügykörére alkalmazva' ez a toldat nem jelent nyilvánvaló valótlanságot, pl. nem kiván idegen árut, mint Magyarországon előállítottat feltüntetni. De különben is a toldat használat körüli szigor csakis 5*