Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 7. szám - Az agrárius közösségek és az új telepítési törvényjavaslat. 2. r

496 DE SEBESS DÉNES A használat jogosultsága nem kívánja meg a telekkönyvi nyilvántartást, ugy mint a tulajdon. A telekkönyv legyen csak a közösség nyilvánkönyve, a részesek haszonilletménye nem ide, de a testületi igazgatási jogkörbe tartozik. Az agrárius közösségnek szövetkezeti struktúrája van. A tagsági jogok, a használati jogok. A tagsági jogok tartalmát a testület (szövetkezet) alapszabályai szabják meg. 4. A telekkönyvi jog és materialis jog szabályai csak igy hozhatók kapcsolatba. Az évtizedek óta egymással ellentétesen fejlődött substratuma a közösségnek, a személyi és tárgyi substratum csak igy foglalható egybe s igy egészítik ki egymást. VI. Minő alapelvek szerint szabályozza az uj telepítési javaslat a közös legelők jogalkatát ? A személyi substratumra vonatkozó rendelkezések szerint (21. §.) a közös legelőt a mezőgazdaságról és mezőrendőrségrőlszóló 1894 : XII. t.-czikkben szabályozott módon kell kezelni, mivelési módját megváltoztatni és azt felosztani csak a földmivelésügyi miniszter engedélyével lehet. A tárgyi substratum, az ingatlan jogalkata a javaslat szerint rendelettel lesz szabályozva (367. §.), de az a rendelkezés, mely a »közös legelőbeli illetőségek telekkönyvezési módját" utalja az igazságügyministeri rendelkezés jogkörébe, egyszersmind megállapítja ez illetőségek jogi minémüségét, illetve a javaslat felfogását e tekintetben. A javaslat nem váltó-tat a telekkönyvi jog eddigi j'elfogásán. A közösség marad «tulajdonilletőségek» külső összekapcsolása s az illetőségek önálló telekkönyvi ingatlan részesedések. A czélvagyon, a közös legelő állandóságát, épségét és oszthatatlanságát a telepítési törvényjavaslat rendelkezései csak addig védik, míg az agrárius közösségek egyszersmind külön-