Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 7. szám - Az agrárius közösségek és az új telepítési törvényjavaslat. 2. r

AZ AGRÁRIUS KÖZÖSSÉGEK. 497 leges telepesi jogi minőséggel birnak. A telephelyek egyesítésének, szétdarabolásának, felosztásának korlátozása ($6—^8. §.) a telepes halála esetére foganatosítandó rendelkezések, a visszavásárlási jog gyakorlása a telephely oszthatatlanságának érdekében (61—64. §•)> a járadéktelkek egysége és oszthatlansága (201. §.), mind olyan rendelkezések, melyek az 1836. évi IV. és V. t.-cz. rendelkezéseihez hasonlóan, mely a jobbágytelki állomány egységét és oszthatlanságát védte, alkalmasok arra, hogy a telephelyek (járadék telkek) tartozékát képező közös legelőre nézve is korlátozásokat állítsanak fel. Ámde a telephely a szerződésben kitüntetett megváltási ár lefizetésével megszűnik e jogi minőséggel birni (33. §.), ép ugy a járadékbirtok is megváltás és e minőségének a telekkönyvből való törlése utján (198. §. és 241. §.). Ilyképen az egyes főbirtokok. melyek tartozékát képezi a megváltáskor a közösség, különböző időkben változtathatják meg jogi minőségüket, s alakulnak át szabad tulajdonná. Ennek következtében egy és ugyanazon agrárius közösségben előfordulnak oly illetőségek, melyek elidegenítése, megterhelése, felosztása korlátlan, viszont más illetőségekké a telephely jogi minősége szerint ugyanazon tulajdoni korlátolásokkal van terhelve, mint a telephely (járadékbirtok). Ilyképen épen nincsen egységesen szabályozva a közös legelő jogi szerkezete és nincsen biztositva a közös legelő czélvagyon jellege és ennek állandósága. A telekkönyvben ugyanazok a hátrányok, melyek az «osztatlan illetőség* telekkönyvi nyilvántartását követik, itt is mutatkozni fognak. E közösségeket teljes rendelkező képességgel, jogi személyiséggel kell ellátni, ugy mint pl. ezt a javaslat a haszonbérlő társulatoknál teszi, a közös gazdálkodásra fennhagyott legelő közösségeknél (251. §.). A közös legelőbeli illetőség ép oly fictió mint az osztatlan illetőség, és ép oly tarthatatlan. Ha a telepítési törvény nem akarja törvénybe iktatottan állandósítani a legelő közösségeknél ugyanazokat a miseriákat, melyek a fennálló agrárius Jogállam. Vili. évf. 7. f.