Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 7. szám - Az agrárius közösségek és az új telepítési törvényjavaslat. 2. r

494 D? SEBESS DÉNES E felhatalmazás alapján megmaradtak a közösségek régi jogalkatukban. A condominium merev római jogalkata csak kivételesen nyer ott alkalmazást, hol a közösség megszűnt jogi személy lenni, ahol annak felosztása indokolt különben is. A bajor telekkönyvszerkesztési utasítás szerint pl. (Vollzugvorschrift 1898. jul. 1. §. 18. és okt. 1. §. 74.) a telekkönyvszerkesztés körében mindig megállapítandó az agrárius közösség jogalkata, vájjon közös tulajdon, testületi tulajdon, (jogi személy), vagy bizonyos belsőségek birtokával egybekapcsolt használati részesedésekről van szó (Nutzungen.). Ha közös tulajdonról van szó (Bgb. §. 1008., Eg. art. 173.), ugy egy közös lapot nyitnak a közös tulajdon számára, s az összes közös tulajdonostársak bejegyzendők. Ha az idézett jogszabály (Bgb. 104. §.) rendelkezései alá vonható alakulatokról van szó, azaz a tulajdonképeni agrárius közösségről, ugy tulajdonosként a jogi személy, (Verband, Genossenschaft) jegyzendő be, s a jogi személyt alkotó jogalanyok, a részesek rendesen nem vezettetnek be a telekkönyvbe, hanem kezelési és nyilvántartási szempontokból a tárgymutató (Sachregister) mellé egy külön mutató illesztendő, a részesek felsorolásával. Kérelemre az illetőségek (Nutzantheile) külön is beiktathatok a jelzálogkönyvbe (Hypothekenbuch), ha végül bizonyos földbirtokkal összekapcsolt jogosultságokról van szó, ugy a jogositvány pontosan körülírandó s a telkek felsorolandók (— a felsorolt telkek mindenkori tulajdonosaiból álló «szövetkezet» hasonlatos a magyar első helyszinelési szabályokhoz, hol az úrbéri telkek voltak felsorolva tulajdonosként). A svájczi uj polgári törvénykönyv 59. §. az agrárius közösségek szabályozásának kérdését teljesen a német polgári törvénykönyv útmutatása szerint a kantonális törvényhozás körébe utalja, hol azok szintén a fenti kategóriák szerint alakulnak. Nem czélunk ez alkalommal részletesebben reá mutatni ez államok agrár törvényhozásának nagy különbözőségére, de constatálhatjuk, hogy a magyar jogfejlődés utja e téren rend-