Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

A VÁLASZTÓI REFORM 3^ lyok kerítenék kezükbe a politikai vezetést. A számarányban kisebb, de szellemi, erkölcsi és vagyoni erejénél fogva erősebb. politikailag érett és igy megbírható osztálynak politikai vezető szerepe ebben aj országban állami és nemzeti legjogosultabb érdek, a legfőbb kő-érdek. Az általános választói jognak minden correctivum nélkül való behozatalát szeretik külföldi hivatkozással megindokolni. E czikk folyamán a külföldi jogállapotok rövid keretben vázolva lesznek. Bizonyítás és hivatkozások. E helyen csakis bizonyításul utalok Angliára, az alkotmányosság ősi hazájára, a hol vagyoni, jövedelmi census, a városokban a polgári minőség ad választói jogot; Romániára, nemzetiségeink egy részének Mekkájára, a hol osztályzatok, vagyoni és értelmi census, és a harmadik osztályban a közvetett választás van beállítva; Franciaországra, a hol III. Napóleon a tömegszavazattal trónhoz jutott, de az első vesztett hadviselése után - - az általános választói jog parlamentjében — egyhangúlag trónfosztottá vált; a hol egy Boulanger évekig nemzeti hős vezérszerepét töltötte be; a hol a «Panama» bünperben senatorok, képviselők, miniszterek kerültek zátonyra; a hol — a franczia nemzetben rejlő nagy erkölcsi, szellemi és gazdasági erőtényezők daczára — azt látjuk, hogy az állam életében a nyugodt fejlődés, a meghatározott irány és e~ által erkölcsi, szellemi és vagyoni nagy erejének érvényesülési lehetősége hiányzik és igy nemzetközi vonatkozásaiban azt a magaslatot elérni nem képes, a melyhez ennek az erős, érett és nemzeti erzésü népnek jogezime van ; Ausztriára, a hol az általános választói jogot a nemzetiségi viszálykodások panaceajaként és egy nyugodt és meghatározott irányú kormányzat biztosítása végett állították be és a hol az általános választói jog első parlamentje a nemzetiségi viszályt a prágai statáriumig érlelte, és a nyugodt fejlődést olykép oldotta me°, hogy apostolát és megteremtőjét, Beck báró miniszterelnököt í*