Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VIII. fejezet; A bünhalmazat. 44. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 47? 7- Jogerejü elitélés után elkövetett bűncselekmények. Ezek a jogerejü elitélés előtt elkövetett bűncselekményekkel anyagi halmazatban nem állanak s azért összbüntetésnek ily esetben helye nincs. A mennyiben azonban itt is több büntetésnek egyfolytában eszközlendö végrehajtása fordulhat elő, a büntetés egységesítésének elve alkalmazandó, oly értelemben, a mint azt a 18. sz. Dtv. megállapította. Dr. Heil Faustfin. Magánjogi gyakorlat. Ténykérdésnek vette a Curia és ez alapon a felülvizsgálat köréből kirekesztette* azt a kérdést, hogy a perbeli beismerés a visszavonás által elveszti-e erejét, úgyszintén azt, hogy a perben tényezőként szereplő strikenek az üzem folytatását gátló hatása mily hosszú időtartamban veendő számításba. Noha formailag h3társértést követtek el, mikor e perjogi kérdést itt fölvetem, anyagilag pedig látszólag unos-untig kimerített vitát bolygatok meg újra: mégis rászánom magam, mert azt kívánom vizsgálat tárgyává tenni, nem-e kell és lehet a törvényt következetesebben is ugy értelmezni, hogy a felállított korlátok ne bénítsák meg a harmadfokú bíráskodást ott. ahol a beavatkozás szükséges. Mindenki ismeri a tényleges állapotot. Még a perrendtartási javaslat indokolása is (ad ^20. §.) megjegyzi, hogy a bizonytalanság oka főleg abban rejlik, hogy mind a felek, mind pedig a bíróságok igyekeztek azokban az esetekben, a mikor a felebbezési bíróság ítéletének helytelenségéről meggyőződtek, a kérdést a jogszabály megsértésének vagy mellőzésének keretébe szorítani; ez a törekvés pedig nem jutott — és elvi alap hiányában a konkrét esetek, valamint a bíróság felfogásának különféleségénél fogva nem is juthatott — mindig egyenlő megnyugtató eredményre. Valójában azonban a helyzet rosszabb: a felülvizsgálati biró lelkiismerete protestál az ellen, hogy formai okokból a helytelennek tartott Ítéletet változatlanul hagyja s a legtermészetellenesebb fortélyokhoz folyamodik, hogy a felülvizsgálatnak tért szerezzen. Anyagi jogszabálysértést kelt, hogy hibás ténymegállapítást korrigáljon: a legcsekélyebb eljárási szabály figyelmen kívül hagyásába kapaszkodik, hogy az ügyet érdemben felülbírálhassa; álokokat halmoz álokokra, hogy a formaszabályt megkerülje. Egy ítéletet olvastam — a számát már nem találom — a melyben a felülvizsgálat megengedhetősége azon az alapon mondatott ki. mert az alsófoku biró az egyik tanú kihallgatásánál, a ki valamelyik fél házastársa volt, csak azt vette jegyzőkönyvbe, hogy «a törvényes figyelmeztetés után» és nem kifejezetten azt is, hogy figyelmeztette a tanút arra, hogy a .vallomástételt megtagadhatja. Egy másik esetben, melyet e folyóirat hasábjain * C. 1909 fcbr. 24 [. G. 200/908. sz.