Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - A törvényes engedmény (cessio legis) kérdéséhez

468 TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. x/, A törvényes engedmény (cessio legis) kérdéséhes. A Magyar Jogászegylet folyó évi februárius 6-iki ülésén Szilágyi Artúr Károly «A házasságon kivül született gyermek, tartási igénye* czimü értekezésében helyesen mutatott rá — többek között — arra is, hogy a törvénytelen gyermeket eltartó állami gyermekmenhely kereseti joga a természetes apával szemben szilárd jogalapra volna helyezendő. Ama kísérletek között most már, a melyek e jogalapnak de lege lata való megindokolását czélozták, felvetettem azt az eszmét, nem lehetne-e a gyermekmenhely igényét törvényes engedményre (cessio legis) visszavezetni, hivatkozván mindenekelőtt arra az általános magánjogi alapelvre, mely szerint bizonyos esetekben, a melyekben a jogrend közérdek vagy jogos magánérdek indokolt védelmét várja ettől, a hitelező kielégítése a követelés átszállását vonja maga után. (V. ö. Magyar Jogászegyleti Ért. }8. k. i. f. 98. s k. o.) A lefolyt vitához sok igen találó és részemről is csak helyeselhető észrevételt fűzött Mesidény Artúr e folyóirat ez évi III. füzetében, 194. s k. o. Ahhoz a nézetéhez azonban, melyet szóbanforgó álláspontomra vonatkozólag kifejt, nem járulhatok hozzá. Szerinte : «nem forog fenn cessio de lege, a tartási követelések, mint a társadalmi szervezet jogából folyó igények, incedibilisek». Továbbá: «a tartási követelés átruházhatatlansága annak családjogi jellegéből önként következik s abból a gyermek érdekében nem engedhetünk». Mindezek alapján az emiitett jogi konstrukcziót elvetendőnek találja. Tekintettel arra a körülményre, hogy a jogászegyleti szóbeli előadás alkalmával az ily részletkérdésben elfoglalt álláspont alapos megindokolása — megfelelő technikai apparátus hiányában — nem vihető keresztül, legyen szabad a szóban forgó felfogás helyességének igazolásául, valamint egyben az idézett, ellenvetésed bírálatául még néhány rövid meejegyzést tennem. A kérdés mindenekelőtt az : áll-e valami útjában annak, hogy a törvénytelen gyermek szóban forgó igénye cedibilis legyen ? Jelenlegi tételes jogunk erre a részletkérdésre nézve nem intézkedik: a joggyakorlat és jogtudomány tehát a probléma megoldásánál hézagpótló tevékenységet végez. Természetes azonban, hogy ezzel az alkalommal is kötve van az érvényes jog vezéreszméihez, értékítéleteihez. Oly módon kell e hézagot kitöltenie, hogy az említett alapelvekkel ellentétbe ne jusson. Amennyiben tehát csakugyan konstatálható volna, hogy hazai jogunk egyéb analóg szabályaiból a tartási követelések átruházhatatlansága következik : kétségtelen, hogy a kérdéses konstrukczió nem volna elfogadható.