Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - A találmányi szabadalmakról szóló törvénytervezet. 2. r

466 TÖRVÉN VELŐK ÉSZITÉS. használatát a korábbi szabadalom tulajdonosának ki nem kényszeríthető engedélyétől teszi függővé, a tervezet az ellentétes érdekeket összeegyeztetni igyekszik. Eltérve a franczia és számos más, a szigorú tulajdonjogi elvet fenntartó törvénytől, e tekintetben a svájezi és különösen az osztrák törvény méltányos intézkedését követi, megadván a függő szabadalom tulajdonosának a korábbi szabadalom megfelelő használatára való igényt a szabadalmi hivatal által per utján megállapítandó ellenszolgáltatás és biztosítás mellett, ha a korábbi szabadalom megadásának kihirdetése óta három év már eltelt és ha a függő szabadalom gyakorlatba vétele a hazai ipar szempontjából kívánatos; viszont a korábbi szabadalom tulajdonosa részére is biztosítja a használat jogát a függő szabadalomra. IV. A tervezet fenntartja a belföldi gyakorlatba vételre vonatkozó kényszert a megvonás jogkövetkezményével, de módot ad bármely belföldinek arra, hogy e helyett a szabadalom kizárólagos használati jogának átengedését követelhesse a szabadalmi hivatal által per utján megállapítandó ellenérték és biztositék mellett. Nem tartom méltányosnak, hogy a tervezet elejti a jelenlegi törvényben előirt előzetes megintést, a mi aligha egyeztethető össze a nemzetközi egyezmény ama rendelkezésével, hogy a megvonásnak csak akkor lehet helye, ha a szabadalom tulajdonosa a gyakorlatba vétel elmulasztását igazolni nem tudja. Azonban természetesen a megintés ne legyen egy hosszadalmas megvonási pör utolsó fázisa, mint ez idő szerint, hanem már az első idéző végzéssel kapcsolatosan bocsátandó ki. A ki a kényszerhasználati jogot megszerezte, az fizessen az államnak is méltányosan megállapítandó használati dijat, mert hisz nem a feltaláló belső értékű jogánál fogva, hanem egyedül a törvény rendelkezése alapján jut a kizárólagos használati joghoz. A tervezet szerint megszűnik a kizárólagosság, ha több kereset érkezik egyszerre, de nem tűnik ki világosan, hogy csak egymás irányában szünik-e meg a kizárólagosság vagy harmadik személyekkel szemben is, kik esetleg még utólag igénylik a használati engedélyt? Helyes újítás az, hogy a szabadalomra jogosult a találmány illetéktelen bejelentőjével szemben nemcsak a szabadalom megsemmisítését, hanem közvetlenül a bejelentett szabadalomra vonatkozó tulajdonjogának birói megítélését is kérheti a szabadalmi hivatal előtt indítandó keresettel. Ámde semmiképen sem helyeselhető az a rendelkezés, hogy az ily kereset hatálytalan azokkal a harmadik személyekkel szemben, a kik a keresetnek a szabadalmi lajstromba való feljegyzése előtt szereztek a lajstromba bejegyzett jogokat. Valamint a megsemmisített szabadalom ugy tekintendő, mintha meg sem adatott volna, ugy a jogos tulajdonos által revindikált szabadalom ugy tekintendő, mintha mindig az ő nevére lett volna bejegyezve. A szabadalom sem tárgyi, sem alanyi szempontból nem képezi elővizsgálat tárgyát: a szabadalmi hatóságot tehát semmiféle szavatosság sem terhelheti a lajstromba bejegyzett tények anyagi valóságáért. A lajstrom tartalmába vetett bizalom tehát nem lehet ok a szabadalom jogos tulajdonosának