Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - A találmányi szabadalmakról szóló törvénytervezet. 2. r

TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS. hivatalnak a találmányra vonatkozó minden okiratában és közleményeiben mint feltaláló megneveztessék. Az osztrák szabadalmi törvény szerint «munkások, alkalmazottak, állami szolgálatban lévő személyek a szolgálatukban tett találmányok tekintetében feltalálóknak tekintetnek, hacsak szerződés vagy szolgálati szabályok másként nem intézkednek; olyan szerződések vagy szolgálati szabályok, a melyek valamely ipari vállalatban alkalmazott vagy szolgálatban álló egyéntől a szolgálatban tett találmányaikból eredő illő haszon elvonását czélozzák, jogi hatálylyal nem birnak». Mindé megoldások közül az alkalmazottak és vállalkozók ellentétes érdekeit talán legsikerültebben a mi tervezetünk egyezteti össze, mert az alkalmazottnak, mint gyengébb félnek a teljes szerződési szabadság mellett veszélyeztetett érdekeit kettős módon védi meg, egyrészt az által, hogy a találmány tulajdonosául csak az esetben tekinti a vállalkozót, ha a feltaláló alkalmazása egyenesen feltalálói tevékenység kifejtése czéljából történt vagy ha a találmány a vállalat rendes üzletkörébe tartozik és az alkalmazott magát ily találmányok átengedésére kötelezte és igy feltétlenül az övé marad minden más természetű találmánya, másrészt az által, hogy a munkaadó tulajdonába átmenő találmányokra nézve is a haszonban való illő részesedés neki minden esetre biztosíttatik. De kikerülte a tervezet figyelmét az a törvényes szabályozást igénylő eset, midőn az alkalmazott találmányát a munkaadó vállalat, melyet a szabadalomra való igény e rendelkezések szerint megillet, nem méltányolja annyira, hogy a szabadalmazás végett való bejelentés jelentékeny költségeit arraforditsa és még kevésbbé arra, hogy azt gyakorlati alkalmazásba is vegye. Ha ily esetben a vállalat bármely oknál fogva nem hajlandó a szabadalomra való igényt, melylyel a kizárólagos használati jog is jár, a feltalálónak ismét átengedni, ugy az elesik találmányának gyümölcseitől, a nélkül, hogy a vállalatnak abból haszna volna. Oly kiegészítő szabályt kellene tehát felvenni, hogy a mennyiben bizonyos méltányos határidőn belül, teszem a felhívástól számított hat hónap alatt a vállalat nem hajiandó a találmányt szabadalmazás végett bejelenteni, ugy azokra az országokra nézve, melyekben a vállalat e jogát nem gyakorolta, a szabadalomra való igény visszaszáll a feltalálóra és ugyanaz áll a gyakorlatbavételre nézve is. Nem találom elegendőnek azt, hogy a bejelentő kérelmére a teltaláló neve is bejegyezhető a szabadalmi lajstromba, hanem az alkalmazott kellő védelme szempontjából meg kell adni neki a jogot arra, hogy nevének bejegyeztetését akkor is követelhesse, ha azzal a bejelentő vállalat vagy jogutód nem ért egyet. A szakkörök egyhangú óhajának felelt meg a tervezet, midőn a függő szabadalom intézményét szabályozta, melynek gyakorlatba vétele egy korábbi szabadalom tárgyát képező találmány teljes vagy részleges használatát tételezi fel. Szemben a jelenlegi állapottal, mely ily esetben a függő szabadalom Jogállam. VIII. évf. 6. f.