Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - A találmányi szabadalmakról szóló törvénytervezet. 2. r

TÖRVÉN YE LŐ KÉSZÍT ÉS. 463 A mi psychiatereink — épugy mint Krafft-Ebing, Moll, Charcot vagy Tarnovszky — ép annak az eldöntő kérdésnek megoldásába nem bocsátkoznak, hogy ellenállhat-e a «kontrársexüáhs» egyén a kóros ösztöne kielégítésére irányuló vágyánakr Miután pedig a megfékezhetőséget maguk az orvos urak sem zárják ki, azaz — mint Baumgarten kifejezi — az ily egyének kényszerképzetei legfellebb lehetetlenné teszik a nemi érintkezést más nembeliekkel, de nem kényszerűik a homosexuális érintkezésre: a büntetőjog mai adattételeivel az analizáczió épen nem ellenkezik. TÖRVÉNYELÖKÉSZITÉS. A találmányi szabadalmakról szóló törvénytervezet. (Befejező közieméin * III. A találmány újdonsága szempontjából a tervezet egyéb kisebb eltérések mellett egy uj rendelkezést is tartalmaz, t. i. ujdonságrontó hatályt tulajdonit már annak a körülménynek is, ha a találmány bejelentésének napja előtt annak leírása, rajza vagy mintája a szabadalmi hivatalnál közszemlére kitétetett. A tervezet e szövegezése kételyt hagy fenn arra nézve, vaijon ez alatt csupán a magyar, vagy bármely szabadalmi hivatalnál való közszemlére kitétel értendő-e, pedig e pontnak rendeltetése épen kételyeknek eloszlatása volt. A tervezet, összhangban a nemzetközi egyezménynyel, ideiglenes oltalmat biztosit a hivatalosan elismert belföldi kiállításokon bemutatott találmányoknak, ha ezek utólag a kiállítás hivatalos megnyitásától számított hat hónap alatt szabadalmazás végett bejelentetnek. Ezt a kedvezményt a kereskedelmi miniszter rendelete kiterjesztheti oly külföldi kiállításokra is, melyeket hazájuknak arra illetékes hatósága nemzetközi jellegüeknek nyilvánított. Igaz, hogy a nemzetközi egyezmény sem megy ennél messzebb, de mégis elejtendönek tartom a nemzetközi jellegű kiállításokra való korlátozást, mert ujabban egyre gyakrabban rendeznek nemzeti kiállításokat külföldön, minő Londonban a franczia, osztrák és magyar kiállítások voltak. Semmiféle érdek sem kívánja meg a kereskedelmi miniszter ebbeli diseretionális jogkörének megszorítását. A tervezet 6. §-a gondoskodik arról, hogy abban az esetben, ha a korábbi bejelentés bármely oknál fogva nem vezetett szabadalom megadására, ez a körülmény ne gátolja a szabadalomra való igénynek későbbi bejelentéssel való érvényesítését. A legfontosabb és egyszersmind legvitásabb kérdések egyikét szabályozza a 7. §. Az alkalmazásban álló személyek találmányainak tulajdon* Előző közleményt 1. Jogállam VIII. évf. j6^. 1.