Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

}2 ISSEKUTZ GYŐZŐ ről sem J- állam egysége, sem annak magyar nemzett jellege ellen támadás soha meg nem kiséreltetett. Az 1608. K. u. I. t.-czikk és az 1681. évi reform is Magyarország törvényhozó hatalmának szervezetébe uj és olyan elemet, a mely a nemzeti állam létele és magyar jellege ellen támadásra képes és kész lett volna, nem visz be; a íőpapok, a bárók vagy mágnások, a nemesek és a szabad városok (1608. K. u. I. t.-cz. 2. §.) a törvényhozó hatatomban való részesedésüket mindig azon egy és nagy érdek védelmére gyakorolták, hogy a~ a^ ország, melynek törvényhozó testületében rés\t vesznek és a melynek törvényhozói jogát gyakorolják, Magyarország volt és Magyarországnak kell maradnia. II. Mátyásnak 1608. K. u. I. t.-czikke «akarok» és «rendek)) neve alatt olykor becsúszott hibáknak és nehézségeknek megszüntetésére jónak látja végzésbe foglalni, hogy az ország karainak és rendéinek elnevezése alatt kiket kell érteni, megállapítja a már fennebb emiitett négy rendet és elhatározza, hogy a király ő felsége ezeken a rendeken kivül királyi meghivó-levelével senkit az országgyűlésre meg ne hívhasson ; sőt a szabad városok követeinek, a midőn helyet biztosit az országgyűlésen, II. Ulászló decretumára hivatkozik. II. Ulászló 1$ 14. évi III. t.-czikke a királyi koronára tartozó fekvő jószágokat és jövedelmeket sorolja fel. Az 1608. K. u. I. t.-czikknek az 1514: III. t.-csikkre történt: hivatkozása pedig világosan megállapítja, hogy csakis ama városok követeinek biztosit részvételt az országgyűlésen, a melyekben a magyar koronához való tartozandóság érzete, hűsége és ragaszkodása biztosítva volt. Idegen, érzelmeik, ragaszkodásuk, értelmük és vagyoni érdekeiknél fogva a hazához nem fűzött elemeket a magyar törvényhozásból kirekeszti, a királyi meghivó-levelek kiadását korlátolja es ez utön az országgyűlés nemzeti és hazafias ellegét megóvja e törvény. Es az 1848 : V. t.-czikk az eme korszakban az egész müveit világot átható újjászületést, felébredését a szabadság vágyának,